Századok – 1909

Tárcza. - M. Tud. Akadémia ülései: - Békefi Remig értekezése a pécsi egyetemről (II. oszt. 1909. febr. 8.) 255

tárcza. 255 mindössze csak tizenkét kötetet ismert és ismertetett, most, hogy Veress Endre társunk számon vette őket, kitűnt, hogy számuk összesen 39 kötetre megy. És pedig 29 kötet az esztergomi érseki számadásokat tartalmazza az 1487—99. évekből, 10 kötet az egri püspöki számadásokat foglalja magában az 1500—1517. évekből. Az Akadémia Történelmi Bizottsága nem kímél áldozatot, hogy e nagybecsű kútfő pontos másolatban történetirodalmunk közkincsévé válhasson s megtette a szükséges lépéseket, hogy a másolás munkája mielőbb kezdetét vegye. TÖRTÉNELMI ÉS ROKON TÁRSULATOK. FŐVÁROSIAK. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA II. osztályának február 8-iki ülésében Békefi Remicj rendes tag A pécsi egyetem czímű dolgozatával foglalt széket. Fejtegetéseiben kimutatja ama feltűnő jelenség okát, hogy Németországnak 1348-ig nem volt egyeteme. Németország ugyanis számtalan apró államra tagolódott ; nagyobb területi egységek csak a keleti részen, a Luxemburgok és Habsburgok alatt kezdettek kialakulni. Az első németországi egyetem tényleg itt, Prágában jött létre 1348-ban. Nagy Kázmér lengyel király 1364-ben Krakkóban, IV. Rudolf osztrák herczeg 1365-ben Bécsben, Nagy Lajos magyar király meg 1367-ben Pécsett alapít egyetemet. E tények között összefüggés van. A Luxemburgok, Piastok, Habsburgok és Anjouk családi és hatalmi versengése szüli ezt, a mely az egyetem megalapításával a családi tekintély növekedését, az ország önállóságának biztosítását és a fejlődésnek a külföldtől való függetlenítését akarta elérni. Nagy Lajos király előterjesztésére V. Orbán pápa helybenhagyta, hogy Pécs városában legyen egyetem, egyházi és római jogi s más megengedett facultással, leszámítva a theologiait. A prágai, krakkói, bécsi és pécsi egyetem alapítását megerősítő pápai oklevelek egybevetéséből kiderül, hogy nagy részökben szórói-szóra megegyeznek. De van közöttük különbség is. így a pápa csak a pécsi egyetemnél köti ki, hogy a király az egyetemi tanárok megfelelő javadalmazásáról gondoskodjék, mert különben a megerősítő oklevél érvénytelen. Hogy Prága, Krakkó és Bécs egyetemet kapott, egész természetes, mert mind a három fejedelmi székhely volt. Pécsnél különleges oknak kellett lennie. A város előkelőségén és alkalmas voltán kivűl Vilmos pécsi püspöké az érdem, hogy az első magyar egyetem Pécsre került, ö Nagy Lajos királynak kápolnaispánja és titkos kanczellárja volt, midőn 1360-ban az egri prépostságból a pécsi püspökségre jutott. Birta a király, sőt V. Orbán pápa bizalmát s így sikerűit az egy tem színhelyéül Pécset elfogad-