Századok – 1909
Értekezések - IVÁNYI BÉLA: Vázlatok Eperjes szab. kir. város középkori jogéletéből. - I. közl. 218
VÁZLATOK EPERJES SZAB. KIR. VÁROS KÖZÉPKORI JOGÉLETÉBŐL. 3 221 ügyeit saját maga intézze, hogy a város önmagát kormányozza. Ezen önkormányzati jognak sarkalatos tételei : a várost kormányzó szerv vagy szervezet megválasztása ; a jogszabályalkotás;a város területén való bíráskodás, — még pedig itt, úgy látszik, mind magán, mind büntető ügyekben, mert a forrásokban és főleg Eperjes város levéltárában semmi nyoma sincs annak, hogy a város még az 1405. évi decretum minus V. czikkének megjelenése előtt a ius gladii gyakorlására szóló külön kiváltságlevelet kapott volna, míg ellenkezőleg, a források ezen jognak 1405 előtt való gyakorlását világosan igazolják (V. ö. Wagner : Difi. Sáros. 450. 1., Eperjes város ltára 27. szám.) — és az önálló közigazgatás. Bennünket közelebbről a város szabad bíráskodási joga érdekel. Ezt illetőleg — mint már említettük — 1370 deczember 28-án újabb fordulópont áll be, a mennyiben Lajos király tovább fejleszti a kiváltságot, kivévén a várost az ország összes rendes bíráinak illetékessége alól, kivéve mégis a rendesen fentartott eseteket, t. i. a lopást, rablást és más bűneseteket, a melyeknek elbírálására, úgy látszik, az ország rendes bíráinak befolyása még egy ideig fenmaradt. Ezzel a bíráskodás tekintetében immár beállott a teljes szabadság, a mibe azonban főleg a közelebbről érdekelt szepesi, illetve sárosi várnagyok nem akartak belenyugodni és a hol lehetett, igyekeztek megsérteni a város ebbeli jogát, a mint ezt pl. István herczegnek 1352 január 16-án, vagy pedig Zsigmond királynak 1404 február 3-án kelt okleveleiből látjuk.2 De ezekből az esetekből is az tűnik ki, hogy a város a bíráskodás jogát — még pedig mind a magánjogit, mind a büntetőt — tényleg gyakorolta és féltékenyen őrizte. Az önálló bíráskodási jog feltételezi egy bírói szervezet létezését is. Mint említettük, már az 1324. évi kiváltságlevél előtt és ennek kiadása évében is voltak a helységnek villicusai. Ez a községi bíró és az a testület, mely valószínűleg mellette és vele működött, 1324 után immár városi bíróvá, városi tanácscsá lett. 1347-ben említik először az oklevelek Konrád eperjesi bírót, iudex-et és vele Tamás ugyanottani esküdtet.3 Innen fogva már sűrűbben találkozunk a bírák és esküdtek névsorával. Maga a városi jegyzőkönyv vagy hat ízben névszerint felsorolja az összes esküdteket.4 A bírót akadályoztatása esetén — úgy látszik — a legidősebb esküdt polgár helyettesítette, kinek neve viceiudex. így pl. 1447-ben, mikor Guman (Gulman) Miklós a bíró, Plaw' Eperjes város levéltára 27. és 95. szám. Wagner : Dipl. Sáros 450. Fejér: X/4., 315. 2 Eperjes város ltára 14. szám. 8 Eperjes város jegyzőkönyve : 58, 60, 63, 65, 66, 106. lapok.
