Századok – 1909

Értekezések - MADZSAR IMRE: Egyének és tömegek a történelemben - I. 1

EGYESEK ÉS TÖMEGEK A TÖRTÉNELEMBEN. 13 azt gondolni, hogy a történetírás valaha tudatosan és határozottan individualistikus módszert követett volna, mindazonáltal azt is látjuk az eddigiekből, hogy a collectiv irány felfogása a történetírás fejlődéséről mégsem egészen hamis. Nem czáfolatra, hanem helyreigazításra szorul s mi volna az akadálya annak, hogy ezt a helyreigazítást maguk a collectivisták megtegyék ? A mennyiben pedig erre tényleg hajlandóságot találunk, a mennyiben ez pl. Lamprechtnél vagy másoknál többé-kevésbbé meg is történik, a nélkül, hogy ez által megszűnnének collectivisták lenni, mondhatjuk-e, hogy olyan hibát fedeztünk fel itt, a mely a collectiv felfogásra nézve constitutiv, a mely a történelmi collectivismus 1 »egyik alaptévedésének« tekinthető ? Szükségesnek vélem kissé élesebben megvilágítani még a másik, positiv túlzást is, a melyet abban állapít meg Szentpétery, iiogy az új irány a szélső individualismus helyébe ugyanolyan szélső collectivismust akar állítani. Ámde e szélsőségnek maga Szentpétery is majd erősebb, majd enyhébb fokáról beszél, illetőleg, ha jól értem, ez utóbbit már nem is számítja a túlzások közé. A mi már most az előbbit illeti, azt a véleményt, mely az egyéni erőket a történelemből, illetve a történetírásból teljesen száműzni akarja, talán említenem sem kell, hogy ez a nézet (a mennyiben tényleg konstatálható), alig több, mint irodalmi curiosum. Még annál a pár írónál is, a kikre itt hivatkozhatnánk (Bourdeau, Gumplowicz), mint Szentpétery is megjegyzi, nem hiányzanak a józanabb megfontolásra valló nyilatkozatok sem. Annyi bizonyos, hogy Lamprecht és Barth felfogása csakis a második pont alá foglalható.2 Itt már nem hallunk 1 >>A collectiv történeti felfogás, vagy mint röviden mondani szokás : a collectivismus« mondja Szentpétery idézett művében 196. 1. (V. ö. Barth, Philosophie der Geschichte, 213. 1.). De nem áll-e itt szemben egy másik szokás, mely gazdasági programmot ért e szón ? Vandervelde pl. »A collectivismus és az ipar evolutiója« cz. művében nem a tömeglélektani történetfelfogásról beszél. A prioritás és általánosabb elterjedés joga. ha nem tévedek, ezt a gyakorlati irányú szóhasználatot illeti. 2 A következő szavak Lamprecht egyik elméleti értekezésében : »Sieht man die Frage nach der Bedeutung der individuellen Einwirkungen in der Geschichte nicht mit den Augen eines Phantasten an, sei es nun Carlyles oder Buckles« etc., világosan mutatják, hogy Lamprecht ismeri és