Századok – 1909

Tárcza. - Hazai hírlapok repertoriuma. Összeállította Mangold Lajos - 188

190 SZÁDECZKY LAJOS. Megnézvén a templomot, nagyon meglepett annak műemlékszerű jellege, freskóinak gazdag színpompája és művészi becse, a szentély csúcsívei közepén a középkori s az oltáron a XVI. századi Apafi-czímer s az oltár háta megett a XV. sz. bekarczolt felírások. Semmi kétségem sem lehetett ezek láttára, hogy a templomot a XIV. században az Apafiak építtették. Hallottam azt a hagyományos mondást is, hogy a templomban (akkor már a sekrestyében őrzött) lekoptatott feliratú és czímerű sírkő Apafi Mihály fejedelemé lett volna. Arról is volt némi bizonytalan emlékezés, hogy az ottani luth, szász egyház anyakönyvében olyan feljegyzés volna, hogy a fejedelem abban a templomban volna eltemetve. Ezt a feljegyzést azonban akkor nem láthattam, később is egyébnek (a fejedelemasszonyra vonatkozónak) bizonyúlt. Mindezek még inkább felköltötték érdeklődésemet és elhatároztuk, hogy útbaigazító adatok nyerése után ásatást fogunk rendezni a templomban. Kutatásaim eredménye az lett, hogy az egykorú történetírók nem jelölik meg határozottan, hogy Almakereken hová temették el a fejedelmet. Bethlen Miklós nem szól a fej edelem eltemetéséről, a fejedelemasszonyéról sem. Említi azonban »a fejedelem teste és bástyába tételét« 1

Fogarasban, a hol halálától (1690 ápr. 15.) a temetésre indításig (1691 febr. 16.) maradt. Cserei Mihály azt mondja, hogy a fejedelmet »Almakerekén, a maga jószágában, az Apaffi-famíliának temetőhelyében temetek el.«2 Ez inkább a sírkápolnára, mint a templomra látszik utalni. Vass György Naplójában azt írta (1691) »18. Febr. temették az idvezűlt s boldogúl kimúlt kegyelmes urunk Apafi Mihály ő nagysága testét Almakereken«.3 Hogy hová ? azt nem mondja meg. 1 Bethlen Miklós önéletírása II. 109. 1. ' Históriája 196. 1. 3 Mon. Hung. Hist. XXXV. k. 123. 1. A fejedelemasszonyéról ő sem ír, Cserei sem.