Századok – 1909

Történeti irodalom - Bédier; Joseph: Les légendes épiques. Ism. Karl. Lajos 164

164 TÖRTÉNETI IRODALOM. 164 deczky főforrásai a határőrség tulajdonképpeni szervezésére nézve. Egy táblázat 3 székely ezred fölállításáról számol be statisztikaszerűen 1764—1790. terjedő időből, a függelék pedig 1764-ből való csíkvármegyei okiratok regestáit tartalmazza ; ezek főleg a kivándorlásra vonatkozólag fontosak. A név- és tárgymutató ifj. Szádeczky Lajos müve. Pontos és használható, de sem a jegyzetekre nem terjeszkedik ki, sem tárgyi szempontból az egyes gyakran előforduló szereplőknél (pl. Buccownál, Siskowitznál) nem ad útbaigazítást, a miben pedig Halmágyi naplójának a tárgymutatója is (nemcsak a kiadása) mintaszerű volt. Részletesebb tartalomjegyzéknek is, a mely az oklevelek tartalmára is kiterjedt volna, nagy hasznát látta volna áttekinthetőség okából a történetírás. Hatalmas kötet, az adatok egész rengetegével, óriási és mégis világosan átlátott perspectivával, — egy nagy fejezet egy kis nép életküzdelmeiből, elfogulatlanul és minden oldalról részletesen megvilágítva — ez a Szádeczky könyve. Becses adalék Mária Terézia kormányzásának módszereihez, eszközeihez, embereihez ; főképpen pedig becses adalék egy néptöredéknek nemcsak a múltjához, hanem jellemének megismeréséhez is. E kis nép múltja régóta érdekelte Szádeczkyt. Sokat foglalkozott vele. De ennyire hű, ennyire jellemző képet még nem adott küzdelmeiről, mint ebben a kötetben. És nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a könyv legfőbb eredménye az a távlatkép, a melyet Szádeczky a kivándorlásról a mádéfalvi veszedelemmel kapcsolatban föitárt. Az úgyszólván pillanatnyi véres esemény és az egész nemzet erébe vágó évszázados mozgalom kapcsolata mutatja igazán, mennyire tanítómestere a történet az életnek, a mult jövőnek. GÁLOS REZSŐ. Béd-ier Joseph ; Les Légendes épiques. Recherches sur la formation des Chansons de Geste. I. Le Cycle de Guillaume d' Orange. Paris, Champion, 1908.' 8-r. 16 -f- 429 1. Bédier, a franczia epika keletkezésének homályos és sokszor megvitatott problémáira új világot vet. A Vilmos-cyklus fejtegetése az első kötet tárgya ; e közben Becker Fülöp Ágost volt előtte úttörő, a kinek irányelveit B. elfogadja, néhol módosítja vagy szélesebb körre kiterjeszti. Véglegesen szakít a P. Paris, Fauriel, Jonckbloet, Gautier, G. Paris, Longnon képviselte magyarázattal, az utóbbival ezért heves irodalmi vitába keveredett (Rev. hist. XCVIII. (1908) 417—427. 1.). B. nem riad vissza az ellentábor zajától és már a Légendes épiques második kötete is