Századok – 1909
Történeti irodalom - Szádeczky Lajos: A székely határőrség szervezése 1762–64-ben. Ism. Gálos Rezső 156
160 TÖRTÉNETI IRODALOM. 160 is az oda való dolgok aránt törvénykeznének ; de ezen Mixtum Forum tavaly tolláltatott. Jegyezd meg azt is, hogy a' Jószágok dolga aránt ma is a' Katonák nem a' Militaris Tisztek előtt törvénykeznek, hanem a' Provincialistákból álló Continua Tabulákon«.1 Az összeütközés alapja tehát az volt, hogy a székelység az első pillanattól kezdve tisztában volt a szervezés hátsó gondolatával, avval, hogy őket a kellő perczben külső háborúkban is használni fogják, a mi pedig régi jogaikba ütközött. Az eddigi határőröknek, a pláj ásóknak 2 szervezése hiányos, ki nem elégítő volt. Buccownak Naszód vidékén hű társával, a szász Bruckenthallal együttesen sikerűit az oláhokból a határőrséget szervezni s úgy vélték, hogy a székelyekkel éppen ilyen könnyen megy a dolog. Talán sikerűit volna ez is, ha Bethlen Gáborra, a kanczellárra bízzák az ügyet, a ki azt alkotmányos módon hajtotta volna végre. Buccow, a katona, a teljes hatalmú biztos nem így végezte el. Schröder, Zambler és Bornemisza szóbeli utasításokkal ellátva szálltak ki a szervezés végrehajtására. Eszközük a székelyek, az ősi katonás nép hiúságára való hatás volt. 1762. juniusában kezdték meg a sorozást. A székelység nem állt kötélnek : senki sem jelentkezett önként a határőrködésre. Erre Schröder fenyegetésekkel, kényszerítő módon íratta össze katonákúl a 16—45 éves férfiakat. Gyergyóból Csíkba, Kászonszékbe, majd Háromszékbe mentek s a sorozást ilyeténképpen mindenütt elvégezték, mígnem Udvarhelyszékre került a sor. A bardoczi fiúszékben azonban ez is csupán feltételek megadásával sikerűit, a Bikán, Hagymáson túl levő (máig is híres »nagykemény«) falvakban meg az egész kísérlet kudarczot vallott a nép ellenállása miatt. Ennek anyagi okai is voltak : a nép az új katonai terhektől már-már jóllétét féltette. Különösen azonban Székely-Udvarhelynek, a városi polgárságnak daczolása bántotta Buccowot s részben boszúból, 1 »Filius Posthumus vagy is ATTYA HALÁLA UTÁN SZÜLETETT FIU 8/Z 8<Z &>Z Erdővidéki Református Tractusban a' Reformationstk idejétől fogva, a' feledékenység által sok esztendők alatt el-temettetett Egyházi Dolgoknak, némely kevés régi Jegyzésekből és egyéb Bizonyságokból való fel-elevenittetések ; melyeket alkalmas fáradsággal, e' kevés írásba foglalt és TractusbéM vigyázó 's nagy szorgalmatosságú kettős Tiszteletre méltó Elől-járójának akaratjából mostaniaknak és következőknek tanúságokra ezen Emlékezetnek könyvéibe szerkesztetett KÖZÉP-AJTAI BENKÖ JÖ'SEF Isten méltóztatásából Hazájabéli Pap m. pr. Krisztus Születése után 1770-dik Esztendőben.« — A becses kézirat ma az erdővidéki ref. egyházmegye tulajdona. 2 E szó történetéhez jegyezzük meg, hogy temesmegyei román, sőt sváb falvakban is plájás-nak a hivatalos kézbesítőt, a kisbírót, a sváb Jdeinrichter-1 hívják, a kinek hivatalos jelvénye is van, egy bot, a melyről fenn kis bőrszíj lóg. Ez utóbbi nélkül nem végezheti hivatalos dolgát.
