Századok – 1909

Kisebb közlemények - Zsatkovics Kálmán: A munkácsi püspöki lak 150

151 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. j/Lval, Bizanczy Gennadiussal kötött szerződésben a püspöki lakot Bizanczynak engedte át, míg maga a zárdaépületbe költözött át, 1 s így a püspökök tovább is a De Camelis által emelt épületben székeltek. Meg kell itt j egyeznem, hogy a míg a püspökök egyúttal Szt. Miklósról nevezett archimandriták (apátok) s így tartományi főnökök is voltak, — a munkácsi zárda lakói, ha zokon vették is a püspök külön háztartását — nem emeltek, mert jogosan nem is emelhettek panaszt az illetékes fórumok előtt ez ellen. De midőn Bizanczy (1715—1733.) halála után a püspökök többé nem viselték egyúttal a tartományi főnök tisztségét, a munkácsi zárda lakói nem késtek az udvarnál odaműködni, hogy a püspök vonuljon ki a zárdából, illetve a szerzet birtokából s költözzék be a saját, külön lakásába. A szerzetesek ebbeli fáradozása azonban csak 1752-ben ért czélt, a midőn az előbbi okokhoz azt az újabb és pedig döntő okot hozták fel, hogy mivel Rácz Péter a régi, szűk és faépület helyett új, tágas és kőépületet akar emelni a zárda udvarán, azért a püspöki lakot is feltétlenül el kell bontani. A mondott év szept. 13-án ugyanis a királynő oda utasította Olsavszky Manó püspököt (1740— 1767.), hogy a zárdában bírt lakásából költözzék ki. E rendelet folytán Deske Tivadar munkácsi kántor és Pók Demeter, Olsavszkyuak a sáfárja hordszéken vitték le az épp súlyos beteg püspököt a zárdából a püspök unokahuga férjének, Papp Jánosnak, a munkácsi harminczadosnak a lakásába úgy, hogy Olsavszky — mint Lucskay megjegyzi — joggal kiálthatott volna fel az írás szavaival : »Audi coelum et percipe terra : filios genui et enutrivi et hi deseruerunt me.« 2 De a királynő tudva azt, hogy Olsavszkynak, illetőleg a munkácsi püspököknek a zárdán kivűl nincs más lakása, 1752. szept. 13-án egyúttal 2000 forintot utalványozott a vallásalapból arra a czélra, hogy ebből az összegből püspöki lak építtesséka gr. Schönborn által adományozandó munkácsi telken.3 Mivel a telekadományozás nem történt meg rögtönösen, azért Olsavszky csak 1754-ben foghatott hozzá a püspöki lak építéséhez, mit azonban egy váratlan esemény hosszabb időre félbeszakított. Valami >>jó érzelmű« polgár ugyanis azt jelentette Bécsbe, hogy az épülőfélben lévő püspöki lak oly rendkívül nagyarányú, hogy valamikor még veszedelmes lehet a közelében lévő munkácsi várra nézve. È feljelentés következtében a Helytartótanács jelentéstételre szólította fel Bereg vármegyét, mely azután egy bizottságot küldött ki az ügy 1 Basilovics : Brevis Notitia etc. II. 1. 5. " Lucskay : História Carpatho-Ruthenorum III. 77. 3 U. o. U. o. 79.