Századok – 1909

Kisebb közlemények - Veress Endre: Szent koronánk keresztje kérdéséhez 143

145 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 3. Hogy régente milyen volt a korona keresztje, illetőleg mióta van keresztje s mindig egy és ugyanaz ékesítette-e, tudtommal szintén nem állapítható meg semmiféle leírásból. 4. A Báthory által ajándékul felajánlott ékszert, melyet a hatvan évvel korábbi lengyel krónikások határozottan keresztnek neveznek, azért mondtam liliom-alakúnak, mivel ez a szó : giglio, olaszul liliomot jelent. Ehhez tehát semmi »legélénkebb phantasia«, hanem csupán egy kis olasz tudás kellett. S fedezte ezt a liliomelnevezést az a XVII. századi kéz is, mely a Szamosközy-féle keresztleírás hátlapjára azt jegyezte fel, hogy a kereszt »Lajos királyról maradt volt, azt írják«,1 minek folytán könnyen lehetett valami Anjou-liliomra gondolnom. Az adatoknak oly szánalmasan szűk voltában pedig, a milyenben vagyunk, vájjon nem lehetséges, vagy legalább elképzelhető, hogy a szent koronának a XVI. század közepén valami liliom-alakú keresztje volt, bár az teljesen elütött a korona stíljától ? ! Hisz könnyen lehetett az Zsigmond királyunk házi vagv temetkezési koronájáról való liliomkereszt, miként Bagyary sejti, a mi aztán egyúttal igazolná Szamosközy följegyzését és Báthory Zsigmond tanúságtétele helyességét is. 5. Izabella királyné azzal, hogy a korona keresztjét levette, valósággal szentségtörést követett el, a mi nem menthető, de részben érthető agyongyötört lelkiállapotát és fékezhetetlen, szeszélyes természetét ismerve. E szentségtörésre — ha ugyan valóban elkövette — képesnek is tartottam, mert hiteles, írott nyoma van, hogy pár év múlva pénzszűkében még oppeln-ratibori herczegségei templomi kincseihez is hozzá akart nyúlni és hozzányúlt sok oly állami vagyonhoz, a mihez nem volt joga. 2 6. Ismeretes, hogy régi rézmetszeteken, Rómer Flóris szerint a »XVII-ik század kezdetétől fogva a XIX. század első tizedéig« a korona »keresztjét rendesen függélyesen állva találjuk« 3 ábrázolva. 7. Végül Tóth Béla nyomán tudtam, hogy a szent koronának Vasmegye levéltárában őrzött 1621-iki festett képén is a korona keresztje egyenes, miből Balogh Gyula megyei főlevéltárnok azt következtette, hogy elferdűlése csak 1621 után történhetett. Tóth ugyan erre azt jegyezte meg, »de mi bizonyítja azt, hogy a képíró — ha természet után festett is — nem a maga Ízlése szerint rajzolta a keresztet egyenesre«,4 csakhogy épp ilyen okoskodással 1 Szilágyi Sándor közlése, id. h. 388. 1. a Ld. Erdély fejedelmi interregnums (Izabella királyné diplomácziai működése) ez. munkám 112. 1. 3 »Miért ts mióta ferde irányú a kereszt a magyar szent koronán« ez. ezikkében; Magyarország és a Nagyvilág 1873 évi. 513. 1. 4 Tóth Béla Mendemondák cz. műve II. kiadása (Budapest, 1901.) 21—23 1. SZÁZADOK. 1909. II. FÜZET. 10