Századok – 1909

Értekezések - ÉBLE GÁBOR: A debrő-parádi hitbizományi uradalom története 115

A DEBRŐ-PARÁDI HITBIZOMÁNYI URADALOM TÖRTÉNETE. 121 A Csevicze és a hajkai szállítmány a parádi határ délnyugati oldalában, a Gyökeres hegynek tövében. Nevét vette az ott található, cseviczének nevezett ásványos gyógyforrásoktól, melyek részint italul, részint fürdőül is szoktak használtatni. A csevicze és üveghuta közt fekvő dombon van az úgynevezett hajkai szállítmány. Áll ez 15 házból, melyek közül kettő uradalmi, tizenhárom pedig a benne lakók által építtettek, kik házaiktól esztendőnként 3 pengő forintot, felfogott kertjeiktől 48 pengő krajczárt fizetnek az uradalomnak. Az Üveg- vagyis Űjhuta. A cseviczétől mintegy negyedórányira vagyon a most (1840) is folyamatban levő üveghuta. Az Öhuta. A parádi határ déli oldalában, a Somhegy alatt, fekszik az Öhutának nevezett szállítmány, mely nevét a régibb időben itt fönnállott üveghutától kapta. All e telepítvény 38 házból, melyekben 37 zsellér lakik. >>Ezt az üveghutát állította föl itt először II. Rákóczi Ferencz fejedelem a szabadságharczok ideje alatt.« A parádi timsós fürdőt és a kénes savanyúvízforrást — nép nyelvén cseviczét — először Fáy András ismertette a Tudományos Gyűjtemény 1819-iki évfolyamában »Párád leírása több tekintetből« czím alatt, melyben a timsós fürdőházról a többek között így ír : »A faíutól kelet felé mintegy fertály mértföldnyire áll a timsósfürdöház, kies kilátással. Az egymásra tornyozott Mátra csúcsai kékes horizonú bérezek, s általuk a világ zajától külön szakasztott nyájas völgyek, lûmes rétek és ezek aljain ezerféle kigyódzás közt csergő Tarna patakja, a tisztes ókorra szenderítő várak omladékai, mint a milyenek Domoszlónál Oroszlányvár, Derecskénél Kánásvár, Párádnál Veresvár, Tatárszállás és Várhegy édes képeket nyújtanak a lágy képzelgésnek (Schwärmerei)«. A kénes savanyúvízforrásról pedig ezeket olvassuk : »A timsós fürdővel azon egy völgyben, a hol az Párád falujától jó félórányira nyugot felé összekeskenyedik, buzognak az érczes források. A hely szép, de a kilátás megszorult, a Tarna vizecske nyugoti partján, tőle csak egy pár lépésnyire van a büdösköves forrás ; ettől dél felé, néhány lépésnyire egy domb aljában, a vasas. A harmadik ezen túl fekvő völgyben esik, s ezelőtt két esztendővel két fürdőszoba épülvén mellette, fürdőnek használtatik. Ezen utolsó leggyengébb és a bőrt is a fürdés után kevéssé húzza össze. Mind a három forrás homokkőből kifaragott üregekben buzog ki ezen kőnem hasadékjai közül. Leginkább a büdösköves (melyet büdösköves, nehéz szagáért neveznek így) használtatik mind vitelre, mind italra. Ezen víz fogyasztása, mind a mellett is, hogy semmi nagyobb városban, mint Pest, Gyöngyös, Eger, nem árultatik, azon kis kör-