Századok – 1908

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Meszleny Benedek - II. bef. közl. 540

MESZLENY BENEDEK. 545 A hagyaték további sorsáról soká nem hallunk. Lehet, hogy az öreg Perneszy állta a szavát és nem perelt miatta ; örökösei azonban nem feledkeztek meg róla és Meszleny családja később egyezség útján még valami kárpótlást adott érte.1) A felesége temetése és ezen perpatvar idején Meszleny többnyire Pozsonyban volt, hol az 1649 január 25-re összehívott -országgyűlés foglalta el. Közbe-közbe azonban megfordult Guarban is. Az országgyűlés tárgyalásai mellett, melyeken a nádorválasztás, a vallásügyi sérelmek bizonyára különösebb érdekkel bírtak reá, családi dolgok foglalkoztatják. így Pozsonyban az országgyűlés alatt keltezi 1649 május 28-án egy genealógiai összeállítását »Memorialis pro Paulo filiolo, cui Deus provideat« czímen, melyben, bizonyára az esetleges örökösödés miatt, fiának anyai ágon való leszármazását adja.2) Az országgyűlés bezárása után iparkodott haza, hol különben is dolga volt, mert a hozott határozatok 3. pontja szerint a török ellen hadakat kellett kiállítani s ezekből 1000 gyalogosról, lovasról a Dunántúlnak kellett gondoskodni, hogy augusztus l-re a maguk helyén lehessenek. Vas vármegye juii. 21-iki közgyűléséből Nádasdy Boldizsár és Meszleny Benedek alispánokat küldte ki másokkal együtt, hogy a többi megyével a kiállítandó katonák arányára megegyezzenek. A tanácskozás julius 1-én Csepregen történt meg. Végzendő dolgai azonban a következő évben is visszaszólították Pozsonyba. 1650 november 28-án itt tárgyal vele Guary Lajos örököseinek gyámja azon nehézségek miatt, melyek némely Guary Miklóstól kapott felsőszelestei részek miatt támadtak, de azután úgy végződtek, hogy Meszleny más, ugyanoly számú telket kapott az örökösöktől.3) Az 1650 körűi folyó évek azok, melyekben Meszleny anyagi gyarapodása nagyon jelentőssé válik. 1649-ben anyai ágon való örökösödés czímén részt követel néhai Ferdák birtokából, a Sopron-megyei Nagyságból. A következő év január 19-én már nádori rendelet ment Sopron megyéhez, hogy Meszlenyt a maga, más leányági örökösök illetményébe be kell iktatni. A későbbi időkben azt látjuk, hogy egy jobbágytelek van Meszlenynél.4

) i) 1664 május 11-én Osztopáni Perneszy János egyezik ki Szalay Katával, Meszleny meghagyott özvegyével, néhai való Perneszy Judit nénjéről maradott ingó portéka, arany mív és réz mobiliák miatt, úgy hogy egy keresztényfalvai, 16 tallérban Szalay Katánál zálogban levő rétjét visszakapja, de kötelezi magát, hogy ha bátyja, Perneszy István is követelne valamit Szalay Katától, a 16 tallért leteszi. U. o. 1574 és 1691. sz. ®) ü. o. 1614. sz. 3) U. o. 1358. és 1624. sz. Ez utóbbira rá van vezetve jegyzetnek : A mint Pataky János Meszleny Benedeknek adta a felsőszelestei jószágot. *) Guary-levéltár, 1670. 1681. és 1683. sz. századok 1908. vi. FÜZET. 35