Századok – 1908

Tárcza - Vegyes közlések - Erdélyi Muzeum-egyesület - 941

TÁRCZA. 941 — A Magyar Tudományos Akadémia második osztályának nov. 9-iki ülésén Berzeviczy Albert t. tag legközelebb megjelenendő müvéből : Beatrix királyné életrajzából mutatott be egy fejezetet, mely Küzdelmek és ármányok czím alatt a Mátyás király halálát követő eseményeket, nevezetesen a trónutódlás kérdése körül támadt zavarokat s Ulászlónak az özvegy királynéval rosszhiszeműen kötött házasságát eddig nagyobbára kiadatlan okiratok alapján tárgyalja. Az egész mű társulatunk kiadásában, mint a Magyar Történeti Életrajzok huszonnegyedik kötete, fényesen illusztrálva, még ez év vége előtt elhagyja a sajtót s nemsokára az olvasó közönség kezében lesz. Az első osztály nov. 30-án tartott ülése alkalmával Váczy János tagtársunk mint levelező tag foglalt széket A nyelvújítás győzelme czímű értekezésével. Vizsgálta azon okokat, melyek a mult század húszas éveinek elején a nyelvújítás diadalát biztosították. Kimutatta, hogy az elméleti harczok még be sem fejeződtek, mikor a Kazinczy nyomán fejlődő újabb irodalom megvalósította az újitás elveit, úgy hogy a gyakorlat nemcsak követte az elméletet, hanem meg is előzte. Részletesen fejtegette, hogy Kazinczy 1814-től kezdve mikép kereste a harcz izgalmait, a melyek által nemzeti közvélemény alkotására törekedett ; 1818-tól fogva pedig működésének minden ágában az ellentétek elsimításán munkálkodott, míg utolsó fontos tanulmánya, az Orthologus és neologus meg nem jelent. E tanulmány elvei jórészt ismétlődnek gróf Teleki József pályanyertes müvében, mely elméletileg jóformán eldöntötte a harczot. Ide járultak a folyóiratok és zsebkönyvek : az Erdélyi Muzeum, a Tud. Gyűjtemény, a Felsőmagyarországi Minerva, a Hebe és Aurora, melyek közül az utóbbi segítette elő leginkább Kazinczy elveinek győzelmét, a mit nemcsak az újítók, hanem az ellenfél vezérei is elismertek. Ettől fogva Kazinczy nem féltette élete nagy művét az ellenfél támadásaitól, mert oly írók követték őt, mint Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály, a kiknek hatását mindjárt kezdetben fölismerte. A megalakult Akadémiának már csak a tényekkel kellett számolnia. — Az Erdélyi Muzeum-egyesület nyelv- és történettudományi szakosztályának okt. 28-án tartott ülésében dr. Kiss Ernő olvasta fel Vörösmarty képzelete czímű dolgozatát. A felolvasó kiemelte Vörösmarty képzelete üdeségét, gazdagságát, merészségét és báját, továbbá magyarázta azt is, hogy merészsége miatt mint válik sok helyt túlzottá, mikor groteszk vagy elképzelhetetlen képeket alkot. Vizsgálta, mint fogja fel Vörösmarty a természetet s mint vész el sokszor képzeletének csapongása miatt az alkotott képből épen a valóság színe. De Vörösmarty nemcsak a természet jelenségeit tudta jól megfigyelni és ragyogó képekbe önteni, hanem átható pillantást