Századok – 1908
Történeti irodalom - Az Alsófehér-megyei történelmi; régészeti és természettudományi egylet tizennegyedik Évkönyve. Ism. Téglás Gábor 932
932 TÖRTÉNETI IRODALOM. 932-Az Alsófehér-megyei történelmi, régészeti és természettudományi egylet tizennegyedik Évkönyve. A választmány megbízásából szerkeszti Kárpiss János egyleti titkár. Gyulafehérvár, 1908. Püspöki lyceum kny. 8-r. 122 1. XVI táblával és 3 alaprajz-melléklettel. Az Alsófehér-megyei történelmi és régészeti egylet a legmunkásabb vidéki társulatok közé tartozik. Cserni Béla ásatásai nem csupán Apulum helyrajzát gazdagítják, hanem Dáczia művelődéstörténelméhez is értékes adalékokat szolgáltattak már, úgy hogy ez idő szerint külföldi szaktudósok is tudomást szereznek az egyesület tevékenységéről. Ez a kötet is két becses közleményt hoz Cserni Béla tollából. A bevezetés a társulat és muzeuma megalapítójának, a tragikus véget ért dr. Reiner Zsigmond miniszteri titkár emlékének van szentelve. Reiner Zsigmond buzgalmának köszönhetjük, hogy 1886-ban az akkor virágzása tetőpontján állott Hunyad-megyei történelmi és légészeti társulat példájára megalakulhatott az Alsófehér-megyei hasonló czélú egyesület. Reiner Zs. első ifjúságától fogva lángoló lelkesedéssel csüngött szülővárosa szép múltján, s az általa a város különböző részeiről előbb lakásán, majd a városi kisdedóvóban összehordott emlékekből nőtte ki magát a Cserni Béla ásatásaival oly szépen megnövekedett muzeum. Imecs F. Jákó a régi Fejérvár helyrajzát mutatja be Giovani Morando Visconti 1711-iki felvétele és Alvinczi Péter fejedelmi praefectusnak 1674-ben a »kerítésen« vagyis a váron kivül és belül lakozó gyulafejérvári nemesek és polgárok telkeiről szóló kimutatása alapján. A régi Fejérvár külső kerített várost alkotott, vagyis gyepűvel, palánkkal övezett város vala, s a mai belső várostól vagyis a tulajdonképeni vártól nyugatra, a vár övén (glacé), a katonai gyakorlótéren kivűl, egészen a szőllők aljáig s a jelenlegi katonai temetőig terjedt. Az 1713-ban újjáépített katonai vár miatt a keleti lejtőre áttelepített s ott egyelőre Ujváros-n&k emlegetett város lakói előbbi otthonuk utczaneveit is magukkal vitték, úgy hogy a jelenlegi Gyulafehérvár belvárosa ellentétes irányban mutatja a régi vár utczarendszerét. Alvinczi 1673-iki lustralis conscriptiója a gyulafehérvári nemesek és polgárok telkeire szorítkozván, a régi fejedelmi vár telkeit, lakóit és hatóságait a fejedelmi udvartartás tartozékaival, a fiskális uradalmi tisztek, jobbágyok, zsellérek, zsidók, ráczok és más telepesek nagyszámú tagjaival mellőzte. A conscriptió 530 nemesi és polgári lakott telek mellett 234 puszta telket mutat, szomorú illusztrálására azoknak a pusztulásoknak, melyek a II. Rákóczi György ellen 1658-ban Erdélybe vezérelt tatár csapatok nyomában támadtak. Ettől számítható az Apafi Mihály idejéből Gyulafehérváron és