Századok – 1908

Történeti irodalom - Bruckner Győző: Késmárk szabad királyi város műemlékei. Ism. Kemény Lajos 927

TÖRTÉNETI IRODALOM. 929 stilus azonban félrevezetheti a laikust, midőn azt olvassa, hogy »az oltár szárnyképeit a nagyböjt hetében bezárták és a szárnyak külsején Krisztus szenvedéseiből festettek jeleneteket, hogy az oltár képei is megfelelők legyenek a nagyböjti hangulathoz.« Ezt úgy kell értenünk, hogy a behajtott oltárszárnyak hátsó lapjára festett passió-jelenetek lettek ily módon láthatókká. Majd azt mondja, hogy a szentségház »nem teszi azt az oszlopokkal túlzsúfolt benyomást, mint a lőcsei.« Nem a benyomás, hanem a szentségház van oszlopokkal túlzsúfolva. Az egységes öszbenyomás (gesammteindruck) az evangelikus fatemplom leírásánál is kisért. Pedig helyesen hatást ír a szerző, midőn a várbeli istállókról szól ; természetesen itt sem a hatás, hanem az építkezés nagyméretű és nagyszabású. Jobb tudomása ellenére írhatta, hogy Szent Margit ábrázolásánál a sárkány csupán Giulio Romano óta elmaradhatatlan. Az evangelikus fatemplom, mint egyháztörténeti emlék is méltó a fentartásra. Nem helytálló a szerzőnek az a megjegyzése, hogy a faépület svéd stílben épült, s hogy itt az orgonakarzaton festett angyalok velenczei jellegű hangszereken játszanak ; valószínűleg Bellini oltárképei emlékének hatása alatt keletkezhetett ez az ötlete. Renaissance felfogásról, renaissance hatásról pedig aligha lehet szó 1711-ben alkotott műveknél. Az új evangelikus templom 1906 óta Thököly Imre fejedelem sírboltja lett. A műemlékek tárgyalását az 1799 évi tűzvész után rokoko, szabatosabban antikizáló rokoko-stilben újjáépített városháza leírásával végzi szerzőnk. Az épület középkori alapokon áll, a miről a bártfai városi levéltár egy okleveléből értesülünk, melyet néhai Ábel Jenő közölt a Történelmi Tár 1882 évi folyamában s a melyre Bruckner is hivatkozik, a nélkül, hogy forrását megnevezné. Nem tudunk megbarátkozni azzal az újabban felkapott módszerrel sem, hogy az író a használt forrásokat előszavában vagy munkája végén sorolja fel, mert így az ellenőrzés fáradságos, mondhatnánk lehetetlen. Bruckner is gyakran hivatkozik Kézsmárk város levéltárában tett kutatásaira, de a levéltári jelzetekre sehol sincs utalás ; pedig ez az utána jövő kutató munkáját igen megkönnyítené. A mű illusztrácziói közül Kézsmárk czímeres levelének igen sikerült mása a munka dísze. Kemény Lajos. SZÁZADOK. 1908. x. FÜZET, 59