Századok – 1908

Értekezések - KARÁCSON IMRE: A porta rendeletei Thökölynek az erdélyi fejedelemségbe való beiktatására 914

A PORTA RENDELETEI THÖKÖLYNEK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGBE YALÓ BEIKTATÁSÁRA. Apafi Mihály erdélyi fejedelem 1690 ápr. 15-én meghalt, s ez az esemény mind a bécsi kormánynak, mind a Portának figyelmét fokozottabb mértékben terelte Erdélyre. A császári hadak ez időben megszállva tartották Erdélyt s így az tényleg Lipót király birtokában volt. Apafi halálával pedig elérkezettnek látszott az alkalom arra, hogy a császár jogilag is Erdély urává legyen. Már az 1689 évi békealkudozások alkalmával követelte Lipót a szultántól, hogy Erdély birtokáról mondjon le, s Apafi halálával az volt a terv, hogy a fejedelmi széket nem töltik be többé. Ez a terv sok pártolóra talált Erdélyben is. A szultán azonban nem volt hajlandó lemondani Erdélyre nézve fennálló névleges jogáról, sőt mivel az erdélyiek nem töltötték be a fejedelmi széket, jun. 8-án saját hatalmából kinevezte erdélyi fejedelemmé Thökölyt és sürgősen intézkedett, hogy Thököly a fejedelmi széket tényleg is elfoglalja. Erre az ügyre vonatkozólag a konstantinápolyi Diván-i Humájun levéltárában néhány okiratot találtam, mely a Porta intézkedéseit és Erdélyre vonatkozó véleményét világosan feltünteti. Erdélyre nézve a szultán nagyon határozottan hangoztatja tulajdonjogát a hidsre 1101-ik esztendejének Zilkáde-hava elsején kiadott fermánjában, melyben így szól : »Öröklött birtokomat Erdélyországot egy-két év óta a németek elfoglalták, azért azoknak legyőzése, kiverése és kiűzése, valamint az említett országnak az ellenség kezéből való kiszabadítása fontos gondjaim között a legfontosabb és a szükséges dolgok között a legszükségesebb.« A mit a szultán fermánjában oly fontosnak és szükségesnek tartott, azt csakugyan nagyon komolyan vette, mert ugyanazon napon, melyen Thökölyt fejedelemmé kinevezte, három rendele') A keresztyén időszámítás szerint 1690 aug. 5-én.