Századok – 1908
Értekezések - PÓR ANTAL: Adatok Della Pusterla Vilmos pozsonyi prépost életéhez 905
906 PÓR ANTAL. és Milánóban. Ardicioról semmit sem tud kútfőnk, Jánosról pedig; annyit, bogy Visconti szolgálatában állott. Birtokaik Tradate területén feküdtek. Vilmos öcscseinek ivadéka tartotta fen a nemzetséget, melynek utolsó férfisarja Felice, 1814 jun. 19-én halt meg elszegényedve, nyomorban, minthogy a francziák minden vagyonát elkobozták. Miután VI. Kelemen pápa a hatalmas Szécsényi Tamás vajda Mihály nevű fiát, a pozsonyi prépostot, váczi püspökké nevezte ki, a montpellieri (Montepessulanus) Depuis (de Pûtes) Imbertet, a tizenkét apostolról nevezett egyház biborosát jelölte ki,1) nem annyira a pozsonyi egyház kormányzására, mint inkább arra, hogy az egyháznak ezer aranyforintra becsült jövedelmeit élvezze. Imbert (Humbert) biboros 1348 május 26-ig élt ugyan, de a pozsonyi préposti javadalmat csak 1345 ápr. 29-ig bírta. Nem érdemetlen volta miatt vették el tőle a javadalmat, hanem valószínűleg önkényt mondott le róla, minthogy a milanói Pusterlai Vilmos inkább rászorult a kedvezésre, miként VI. Kelemen kinevező bullájából2) értjük, mely szerint meghagyja őt a pozsonyi prépostság mellett eddig élvezett javadalmaiban is, úgymint a milanói és a Szent Jánosról czímzett castelporziói (de castro Seprio) kanonoki javadalmakban, a milanói egyházban viselt egyszerű kincsőrzői hivatalában (officium cimiliarcharum simplex) és a monzai (Modvecia) archipresbyteratusban,3) annál inkább, mivel a fölsorolt javadalmak jövedelmét bizonyos milanói nemesek — úgy tetszik, magok a Viscontiak — elkobozták. Egyúttal meghagyta a pápa a győri püspöknek, a szentmártoni apátnak és Nasoi János éneklő kanonoknak (cantori ecclesie Retrocensi), hogy Vilmost a pozsonyi prépostságba iktassák.4 ) Az új prépost azonban nem tartotta szükségesnek, hogy székhelyére költözzék, melyet — nem tudok adatot reá, hogy valaha is meglátogatott volna, hanem helyetteseket, viceprépostokat tartott, kik nevében intézkedtek és főleg jövedelmeit szolgáltatták be számára. Ilyenekűl ismerjük Tamás viceprépostot, azután Mártont, ki egyúttal dömösi prépost is volt, és ennek utódát Péter őrkanonokot.6 ) ö maga megmaradt Avignonban a pápai udvarnál, a honnan VI. Kelemen pápa egy alkalommal, 1345 okt. 18-án igen fontos ügyben küldötte ki mint követét, hogy a cseh-lengyel-magyar i) Theiner: Hung. I. 649. dd. Avignon, 1342. okt. 6. s) Theiner id. m. I. 653. dd. ар. portám Sorgie, 1345. ápr. 29. 3) Ez a káptalani első méltóság volt a püspök vagy prépost után, mely megfelelt a fóesperességnek, vagyis archidiaeonatusnak. 0 Olv. Áldásy 334. sz. regestáját. Tört. Tár, 1895. 270. 1. 6) Esztergomi kápt. lt. 67. 6. nr. 21. — Batthyány : Leges ecel. III. 204.
