Századok – 1908

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Őstörténetünk keleti forrásai 865

ŐSTÖRTÉNETÜNK KELETI FORRÁSAI. 867 nál Lebediában már volt monarchikus szervezet, a melyet forradalmi mozgalmak elsöpörtek s Etelközben újra kellett azt megalapítani.1) Helyesebb nyomon jár Pauler, ki a kendében és dsilában nem lát szorosan vett monarchákat, hanem -— amazt a karkhászszal, ezt a gylaszszal azonosítva — mintegy időről-időre választott fővezért és bírót, kik közül a dsila a magasabb rangú.2) Marquart a lebediai eredet mellett szól, de a főkirályság magyarázásával nem is foglalkozik, a besenyő-bolgár szomszédsággal pedig, mivel az általa a Don és Kuban közére helyezett magyarok semmiképen sem élhettek ily szomszédságban, akkép végez, hogy a magyar fejezet élén említett szomszédságot nem a magyarokra, hanem vagy a baskírokra, vagy a Mescera nevű finn törzsre vonatkozónak tartja.;)

) Csodálatos magyarázat, hogy egyazon író valamely népről írván, egy sorral előbb ugyanazon név alatt más népet értene ! — Eltérők a vélemények, magukhoz a forrásművekhez fordulunk, s azok ellenőrzésére Konstantinus művéhez. I. Az arab-perzsa tudósítások kereskedelmi utazóktól, mohammedán hittérítőktől származnak, az ő értesítéseik nyomán foglalták írásba tudós férfiak. Természetes ily körülmények közt, hogy a mű legmegbízhatóbb geographia tekintetében. A legegyszerűbb ember is híven el tudja sorolni a népeket, melyek között megfordult, le tudja írni azok egymásközt elfoglalt helyzetét. Kezdjük tehát a magyarokkal együtt leírt népek földrajzi helyzetének megállapításával. Az utazók, kik az arab-perzsa tudósítás adatait szolgáltatták, az Aral-tó vidékéről indultak ki s innen északnyugati irányban kilencz napig haladva jutottak az Uraitól délre elterülő, forrásokban gazdag vidékre, melyen át nyolcz napig utazva érik el a besenyőket, kik erdős vidéken rengetegek közt laknak.4) A leírás az Ural-folyó és Urai-hegység vidékét mutatja s ide helyezi a besenyők hazáját — a magyarok lebediai ') Botka id. ért. 334. 1. gr. Kuun Q. Jelentés a magyar honfoglalást ill tő kútfőkről. Akad. Értesítő, 1894. 179. 1. Kuun eleinte Ibn Rosteh értesítését Etelközből, Al-Bekriét Lebediából származottnak gondolta. Relationum Hungarorum stb. I. 129. 165—166. 1. Később ő is az etelközi eredet mellett szól. s) Pauler id. m. 19. 1. s) Marquart : Osteuropäische u. ostasiatische Streifzüge. Leipzig, 1903. XXXIII. és 515—516. 1. ') M. H. К. 150—151. 1. 56*