Századok – 1908

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Őstörténetünk keleti forrásai 865

ŐSTÖRTÉNETÜNK KELETI FORRÁSAI. A magyarok, mielőtt a Duna-Tisza síkjára leszálltak volna, a Fekete-tenger északi partvidékén tanyáztak. Első hazájuk, melyet már a történelem fáklyájának világánál látunk, a Don és Dneper közt elterülő mezőség, Lebedia, mely némelyek szerint a Búgig kiterjedt. Innét a besenyők támadása szorította őket nyugatra, a Dneper és Duna torkolata közt elterülő, vízben gazdag vidékre, Etelközbemajd innen is tovább, mai hazánkba. Fontos és még mindeddig eldöntetlenűl hagyott kérdése ősi történelmünknek, vájjon az a keleti leírás, melyet Gardêzi, Ibn Rosteh s más arab-perzsa írók tartottak fen művökben,2) a lebediai vagy az etelközi tartózkodás idejéből való-e? Czélunkká tűztük e leirás korának megállapítását, az abban foglaltaknak Konstantinus császár munkájával 3

) való megegyeztetése s maguknak a keleti forrásoknak beható vizsgálata által. ') Vámbéry Armin (A magyarság keletkezése és gyarapodása. Budapest, 1895. 139—140.1.) Etelközt a Volga (Etil) és Dneper (üzu) közének, Lebediát meghatározhatatlannak tartja. Rohonyi Ctyvla (A honfoglalás története. Budapest, 1896. 46—48. 1.) Lebediát a Bug-Dneper közének veszi. Marquart (Osteuropäische u. ostasiatische Streifzüge. Leipzig, 1903. XXXIII. és 30—32. 1.) ezt a Don és Kuban közére, Etelközt a Duna és Dneszter közé helyezi. — Fentebbi véleményünk ma elfogadottnak tekinthető. V. ö. gr. Kuun Géza : Relationum Hungarorum cum oriente . . . história antiquissima. Claudiopoli, 1892. I. 118—119. 1. Borovszky Samu: A honfoglalás története. Budapest, 1894. 19. 23. 1. Marczali Henrik: A vezérek kora. Budapest, 1895. (Szilágyi: A m. nemzet tört. I.) 17. 22.1. Thúry József : A magyarok eredete, őshazája és vándorlásai. Századok, 1896. 790. s köv. 11. Pauler Gyula : A magyar nemzet története Szent Istvánig. Budapest, 1900. 13—17. 23. lapok. 2) Ibn Rosteh és Gardêzi. (Panier-Szilágyi : A magyar honfoglalás kútfői. Budapest, 1900. 150—196. 1.) Al-Bekriből részletek u. o. Vámbéry Armin: A magyarok eredete. Budapest, 1882. 100. 133—134. 1. Ezenkívül mindannyiból részletek Marquart idézett művében. Újabb írókat, kik e leírásból kivonatot készítettek, 1. Thúry József id. ért. 780—785. 1. >-) M. H. K. (= A m. honfoglalás kútfői) 110—136. 1. SZÁZADOK. 1908. X. FÜZET. 55