Századok – 1908
Tárcza - Vegyes közlések - Szádeczky Lajos értekezése a székely határőrség szervezéséről 852
852 TÁRCZA. VEGYES KÖZLÉSEK. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA második osztályának október 12-én tartott ülése alkalmával Szádeczky Lajos levelező tag mutatta be röviden A székely határőrség szervezése (1762—1764) czímű legújabb munkáját, melyet az Akadémia történettudományi bizottsága bocsát közre. A nagy terjedelmű munka egyharmada feldolgozás (a határőrség szervezésének története), kétharmada pedig okirattár, mely a kérdésre vonatkozó legfontosabb okleveleket és a szervező-bizottság jegyzőkönyveit tartalmazza. Szádeczky eredetileg csak Halmágyi Istvánnak a székely határőrség szervezéséről szóló jegyzőkönyvét óhajtotta kiadatni, de a történettudományi bizottság azt kívánta, hogy adatait a bécsi, budapesti és erdélyi levéltárak anyagával kiegészítve, ezek alapján írja meg magát a szervezés történetét is. Ennek a megbízásnak eredménye a bemutatott munka, mely most már teljes világosságot derít az érdekes kérdés minden részére. A szerző az előszóban elmondja műve keletkezése történetét és megjelöli a használt forrásokat. A bevezetésben elbeszéli a bukovinai székelyek visszatelepítését 1883-ban, azon kapcsolatnál fogva, hogy ezeknek elődei a határőrség erőszakos szervezése miatt vándoroltak volt ki, s most, másfélszáz év múlva, folyik visszatelepítésük. A tulajdonképeni feldolgozás tíz fejezetre van osztva s legelőbb is a határőrség első kísérletét és báró Buccow tábornok, erdélyi kormányzósági elnök és főparancsnok kísérleteit és kudarczát Udvarhelyszéken, majd Csíkban és a Három-széken beszéli el. A törvénytelen kísérletek és katonaságra erőltetések nagy zűrzavarokat, zendűléseket és fejetlenséget idéztek elő Csíkban, a hol felfordult minden törvényes rend és megzavartatott a közbiztonság. Mária Terézia értesülvén az anarchiává fajult zűrzavarról, báró Siskowicz altábornagyot küldötte Erdélybe, Buccowot Bécsbe rendelte s Udvarhelyszék tisztviselői közül többeket elfogatott és vizsgálati fogságba vitetett Szebenbe ; a határőrség megfeneklett szervezését pedig rábízta egy katonai és polgári vegyes bizottságra, mely azután az előbb meglásérlett önkénytesség helyett a kötelező katonáskodás felől dolgozott ki tervet s a királynő rendeletére ezen az alapon szervezte a határőrséget. A gr. Lázár János, b. Siskowicz és gr. Bethlen Miklós személyében kinevezett szervező-bizottság, Halmágyival mint bizottsági jegyzővel, katonai fedezet alatt 1763 végén szállott ki Gyergyóba s megkezdette az összeírást és felesketést. Gyergyóban négy gyalog- és egy huszárszázadot alakítottak. Azután átmentek Csíkba ; de itt Fel-Csík lakosai, élükön a mádéfalviakkal, a határszéli havasokba menekültek a bizottság elől, majd háromszéki felkelőkkel erősbödve ellenállásra készültek. A bizottság katonaságot vont össze s 1764 január 7-én hajnalban rajtaütött a Mádéfalvára
