Századok – 1908

Tárcza - Karácsonyi János: Megjegyzések az oláh telepítés kérdéséhez 847

TÁRCZA. MEGJEGYZÉSEK AZ OLÁH TELEPÍTÉS KÉRDÉSÉHEZ. Szádeczky Lajos »Az oláh. telepítés legelső okleveles emléke« cz. értekezésében г) Hunfalvy könyve nyomán összeállítja azon 1292 előtti oklevelek sorozatát, melyekben az oláhokról szó esik. E sorozathoz azonban szó fér. Azt állítja Szádeczky Hunfalvy után, hogy az 1222-iki oklevélben említett oláhoknak »a Bodza-folyó mellékén kellett tartózkodniok.« Azonban Hunfalvyt a hol-tartózkodás tekintetében félrevezette Fejér hibás közlése, mint azt Borodnok ország cz. értekezésemben kimutattam.2) Hunfalvy ugyanis azt hitte, hogy a német lovagoknak 1222-ben adott s a Barczaságtól keletre eső föld »usque ad terminos Blacorum« nyúlt s így természetesen a Bodza mentén kereste ezen állítólagos oláhokat. Csakhogy az eredetiben nem »usque ad terminos Blacorum«, hanem »usque ad terminos Prodnicorum« áll. Ennélfogva ez oklevélben a Barczaságtól keletre lakó oláhokról szó sincs. Ellenkezőleg. Van ugyan szó ez oklevélben az oláhokról, de azok a Barczaságtól nem keletre, hanem nyugatra laktak. Mert azt mondja a király, hogy fölmenti a német lovagokat és azok népeit a vám alól. midőn a székelyek vagy az oláhok földjén mennek keresztül. A király csak a maga országában adhatott vámmentességet. Ámde a Bodzamente akkor még nem volt az övé, mert ha az övé lett volna, akkor nem adja az azon innen eső Barczaságot, mint lakatlan, vad vidéket a német lovagoknak. A dolog természetéből következik tehát, hogy az 1222-iki oklevélben azok vámmentességéről van szó, a kik Magyarországból a Barczaságba mentek. Ide pedig csak két úton mehettek. Egyik a Nagy-Küküllő völgyén vezetett Héjasfalváig, onnan pedig a szász-kézdi patak mentén Kőhalmon és Hévízen keresztül a Barczaságba. A másik •) Századok, 1908. 577. és köv. 11. >) U. o. 610. 1.