Századok – 1908
Tárcza - Karácson Imre: A sztambuli mecsetek magyar vonatkozású kéziratai. (Három közlemény.) - 79
-80 TÁRCZA. Az ismeretlen szerző nyiltan megmondja, hogy munkájának czélja elbeszélni azon országok elfoglalásának történetét, melyekkel az oszmán birodalom Szulejmán szultán idejében növekedett. Az elfoglalt országok között leghíresebb Magyarország, azért a munka nagyobb része a magyarországi városok elfoglalását írja le. Ámbár csak a Szulejmán szultán haláláig terjedő eseményeket írja le, azért mégsem Szulejmán korában készült, hanem nyolcz évvel a szultán halála után. A könyv szerzője Magyarországon nem járt, hanem »némely történetírók« müveiből állította össze a maga könyvét. Nagyobb érdekességű egy másik kézirat, melynek czíme : Dseváhir-ül-menákib, vagyis : Az erények gyöngyei. Szerzője budai török ember volt, mert az előszóban azt mondja magáról, hogy sokat hányta-vetette őt a sors mindenfelé, de öreg napjaira Budán nyugalmas életet éldegélt s a nyugalom napjait arra használta fel, hogy megírta Szokoli Musztafa budai pasának élete történetét. Ennek a munkának több mecsetben is találtam példányát, a mi azt bizonyítja, hogy olvasott munka volt. A könyv Íratásának idejére nézve semmi kétség nem merülhet fel, mert a könyv végén ez olvasható : Temme fi-elf, vagyis : Befejeztetett az ezredik évben, tehát időszámításunk szerint 1591-ben. Az író neve ismeretlen. Musztafa budai pasa kormányzósága annyi emléket hagyott Budán, hogy rászolgált a történeti nevezetességre, s mivel ez a könyv a pasa kiváló tetteit, erényeinek gyöngyeit írja le, azért adja a szerző a fentebb említett czímet is könyvének.1) Mellőzve a könyv azon részét, melyben Musztafa pasa származását, neveltetését írja le, csupán azon fejezeteket említem fel, melyekben a pasának magyarországi szerepléséről van szó. Musztafa pasa életének nagyobb részét Magyarországon töltötte s mint tudva van, itt is halt meg. A kézirat 5-ik fejezete szól Musztafa pasának magyarországi első hivataloskodásáról. Szokoli Musztafa a hedsra 962-ik évében, vagyis 1554-ben került Magyarországba, mikor a temesvári defterdár helyettese vagyis ketkhudája lett. Ezt a hivatalát öt évig viselte. Nagybátyjának, Szokoli Mohammed pasának pártfogása folytán a 967 évi Dsemázi-ül-ákhir hó 6-án, vagyis 1559 márez. 4-én Fülekre szandsákbégnek nevezték ki. Mint füleki szandsákbég jó viszonyban akart lenni a szomszédokkal, különösen »Mágocsi Gáspár nevű híres magyarral, ki egri bég volt.« A jó viszony jeléül akkoriban, ajándékot szoktak küldeni г) Hammer is említ Musztafa pasáról egy életrajzot, melynek a czíme : Gendsine-i ákhlák ; de azt mondja róla, hogy befejezetlen munka. A csonka kézirat Bécsben van. Konstantinápolyban, legalább mostanáig, egyetlen példányát sem láttam.
