Századok – 1908

Történeti irodalom - A kassai százéves egyházmegye történeti Névtára és Emlékkönyve I. II. köt. Ism. –y –s. 72

74 TÖRTÉNETI IRODALOM. meg lábát az 1528 évben, ha a bártfaiak papjuk ellen a tarczafői főesperes előtt vádaskodtak. Schwendi Lázárról, jóllehet lutheránus volt, merészség azt állítani, hogy 1541-ben (?) a gönczi »kolostorokat lerombolta s azok lángjánál gyújtotta meg a Hernádvölgy részére az új evangelium szövétnekét.« Nincs tudomásunk róla, hogy Abaújvár-megye reformátora, Károli Gáspár, katholikus pap lett volna ; az alatta megtartott gönczi synodus — miért nem zsinat ? — nem 1556-ban tartatott meg ; a vizsolyi bibliát nem nyomtatták az 1589—1599 években. A czikk írója kálvinista hadat emleget s azt mondja, hogy a gönczi iskolát a jezsuiták »szétugrasztják.« A füzéri plébánia történetében az 1674 évre »a legnevezetesebb esemény a hitújítás idejére esik« t. i. Csepellényi György plebánus megöletése az eretnekek által, — s 1737-ben, tehát 43 évvel halála után, ismét ott találjuk őt a plebánusok sorában. Űgy lesz az a főnyi megölt plebánussal is. A mű írói más térre is elkalandoznak, de kevés szerencsével. Különösen az etymologizálás kedves mulatsága a falusi magányban élő — másfelekezetű — lelkészeknek is ; s a homályos múltról oly tájékozottsággal írnak, mintha ezer év előtt is napilapok jegyezték volna fel minden óra eseményét. Az egyik író tudja, hogy a tavarnai völgyben Cyrill és Method hirdették a keresztyénséget ; a másik a hagyományra hivatkozva írja, hogy »a hitújítás által keltett háborúskodás idejében Hajzslin községet valami Luther tanát követő ó-germán néptörzs hosszabb időre megszállotta.« Az etymologia mulatságos példája Göncz-Ruszka és Vizsoly községek nevének magyarázata. »Ruszka mellett közvetlen Oroszi nevű helység is létezett ; a jelenlegi Göncz-Ruszkát Penig-Ruszká-nak is hívták. Penig pedig = fél, azaz Ruszka Oroszi nélkül.« Vizsolyt »külföldről (t. i. Hollandiából) behozott szászok alapították ; és így könnyen felfogható, hogy Mátyás király idejében a huszita áramlat felkereste itt egykori szomszédait..« A község neve pedig ebből származott : »Wie soll heiszen.« Eperjes 1233-ban »már jól rendezett és hatalmas polgárváros« lett volna ; pedig a történelem szerint még száz év múlva is villa, falu, a mint Kis-Szeben is oppidum, mezőváros, és nem »királyi város.« (1333.) Egyik temploma »ecclesia slavorum seu sclavorum« azaz »a tótok, illetve a cselédség temploma« ; bizonyára, mert Kis-Szebenben a szolganép anyanyelve ma is a tót. A szerkesztőket érheti vád azért, hogy az esztergomi érsek Szatmári helyett Szakmári áll, továbbá : Boldogkew, Zápolya, Omode palatínus, Stauch (Stanch helyett), Chrysinus, de Septem-stylis, Gregorius Lippay, graphytho, Sablerus superinten-