Századok – 1908

Történeti irodalom - A kassai százéves egyházmegye történeti Névtára és Emlékkönyve I. II. köt. Ism. –y –s. 72

72 TÖRTÉNETI IRODALOM. pótolni. Az Országos Levéltárban mind a helytartótanácsi és guberniumi, mind a kanczelláriai osztályok jönnek figyelembe. Az utóbbiak történeti szempontból sokszor még fontosabb okiratokat tartalmaznak : bizalmas feljegyzéseket, promemoriákat, referádákat stb., melyek a kormányszékekhez intézett rendeletek keletkezésének belső indító okaiba, az irányadó statusférfiak és főtisztviselők terveibe és gondolkodásuk módjába bevilágítanak. Ezekből ismerhető meg a protestáns iskolákkal való kormányhatósági elbánás szelleme ; azok az intim egyház- és kultúrpolitikai szempontok, melyek elhatározók voltak hosszú időn át a magyar protestáns iskolák sorsára. Nemcsak az történet, a mi külső tény, esemény, állapot, hanem még inkább az, a mi a színfalak mögött áll, mint mozgató erő és rúgó. EINÁCZY ERNŐ. A kassai százéves egyházmegye történeti Névtára és Emlékkönyve, 1904. I. kötet : Abaúj- és Sáros-megye. 42 melléklettel és 124 a szöveg közé nyomott képpel. — II. kötet : Zemplén-megye. Névtár és iskolák. 67 melléklettel és 47 a szöveg közé nyomott képpel. Kassa, (1905.) Vitéz A. kny. Nagy 8-r. 4, 476, X 1., 2, 477—908 1. A kassai egyházmegye százéves (1804—1904) jubileuma emlékére egy 908 lapra terjedő kétkötetes illusztrált díszmű jelent meg annak idején. A művet a három vármegyére kiterjedő egyházmegye plebánusai írták meg olyképen, hogy ki-ki össze\ állította a saját plébániájáról szóló történeti adatokat, míg a végleges szerkesztést és illusztrálást a kassai püspöki udvarban végezték. A terjedelmes mű javarészében az egyes plébániáknak csupán ujabbkori történetét foglalja magában ; és pedig attól az időponttól kezdve, midőn azok az ellenreformáczió folyamán ismét a római katholikus egyház kezére kerültek. A reformáczió t. i. itt is, mint szinte kivétel nélkül az egész ország területén, mintegy százötven évre megszakította a római katholikus intézmények folytonosságát. Abaúj vár-megyében 1645-ben 300 hereticus és csak 10 római katholikus egyház volt. Innen ered a mű hiányossága, mert megvalljuk, hogy a római katholikus egyház történelmének épen a középkorra eső része tarthatna általánosabb érdeklődésre számot. Az egyház e korszakban — nálunk az Árpádok korában — egyetemesebb, az akkori műveltséget átölelő volt ; nem csupán tudósok és írók, egyszóval írástudók, hanem orvosok, művészek s a mezőgazdaságban a nép tanítói — tagadhatatlan — a papok és szerzetesek valának.