Századok – 1908

Tárcza - Értekezések az iskolai Értesítőkben (Lukinich Imre) - 757

I'ARCZA. 765 A dolgozat czélja a Rákóczi-korszak keretén belül a háromszéki székelység azon küzdelmeinek felújítása, melyekkel a gyűlölt német, igát lerázva magáról, az önálló erdélyi fejedelemséget visszaállítani segített. Háromszék vármegye Rákóczi korabeli történetével különben sem foglalkozott senki, a mi érthető is, mert arra vonatkozó adataink alig vannak. A szerző maga is csak különböző levéltárakban folytatott kutatásai alapján foghatott dolgozata megírásához, mely ennek következtében tudományos értékkel bír s mint forrásmű használható. Mint ismeretes, Leopold diplomája a székelység adómentességét biztosította ; a tizenhatéves török háború miatt azonban a diploma ellenére is megadóztatták a székelységet mindinkább jelentékenyebbé váló összegekben ; tűrniök kellett ezen kívül a beszállásolt idegen katonaság kihágásait és visszaéléseit. A folyton növekedő terhek miatt a székelység kezd idegenbe vándorolni, úgy hogy a kivándorlást kemény rendszabályokkal kellett eltiltani, a mi az általános elkeseredést még inkább fokozta. Rákóczi felkelésének hirére tehát a háromszékiek is nyugtalankodni kezdtek ; a gubernium igyekezett ugyan őket megbékíteni, de siker nélkül. 1704 első napjaiban Három-szék Székely Zsigmond, Henter Mihály, Káinoki Péter és Nemes Tamás vezérlete alatt már fegyverben állott s hallani sem akart a fegyverletételről, a mire őket a gubernium felszólította, hanem csatlakozott a Maros mentéről az Olt völgyébe érkezett kurucz csapatokhoz, s velők egyesülve, Brassót ostrom alá fogták. A hosszas ostrom eredménytelen volt, mert a kurucz sereg csupán a város külső részeit tudta elfoglalni, de magának a várnak nem árthatott, jóllehet a város felmentésére küldött Mikes Mihályt kíséretével együtt elfogták. A feketehalmi csata, mely a kuruczok fegyelmezetlensége miatt a németek győzelmével végződött, Három-széket a német hadak bosszújának tette ki. Graven valóban az egész széket felégette és elpusztíttatta. Mindez azonban nem akadályozta meg a háromszékieket, hogy a fejedelemválasztó gyulafehérvári országgyűlésen 1704 jul. 5—12. napjain meg ne jelenjenek. Maga a kuruczczá vált Mikes Mihály lett Rákóczi legbuzgóbb hive s Rákóczi az ő rábeszélésének tulajdonítja, hogy a fejedelemséget elfogadta. A dolgozat függelékül több értékes kiadatlan oklevelet közöl. A derék tanulmány önállóan is megjelent. LUKINICH IMRE.