Századok – 1908

Történeti irodalom - Hóman Bálint: A magyar városok az Árpádok korában. Ism. D. 744

744 TÖRTÉNETI IRODAI,ОМ. Némely író munkálkodását e szavakkal intézi el : »Több munkát írt, de azok máshol jelentek meg.« Es ezeket a munkákat nem sorolja fel. Más írónál pedig felsorolja azokat a műveket is, a melyek máshol jelentek meg. És a mi hibákat a XVII. század íróinál kimutattam, ugyanazok megvannak a többi századok íróinál is. Kovács művének legbecsesebb része valójában a negyedik, mely többnyire oly íróknak adja életrajzát, a kik még most is élnek és maguk írták össze életök adatait és bocsátották a szerző rendelkezésére. Ezen életrajzok tehát hitelesek s később forrásúi szolgálhatnak a bibliographusoknak és irodalomtörténetíróknak. Kár, hogy a szerző olyanokat is vett fel könyvébe, a kiknek Kassához ép oly kevés közük van, mint az irodalomhoz ; de mivel leginkább még ma is élő .emberekről van szó, ezekre nem térek ki bővebben. Kovács Zsigmond fáradságos és úttörő munkája azonban minden hibái és hiányai mellett is dicséretet érdemel, s hazánk művelődéstörténetének érdekében igen üdvös lenne, ha példáját mennél többen követnék. De követőitől elvárjuk, hogy alaposabb készültséggel fogjanak munkájukhoz, nehogy félmunkát végezzenek. Keller w A magyar városok az Árpádok korában. Irta Hóman Bálint. Budapest, 1903. Franklin-társ. kny. 8-r. XV, 128 1. Épen harmincz esztendeje, hogy egy időben két tanulmány is foglalkozott ezzel a tárgygyal. Az egyik Szalay József kitűnő értekezése : Városaink a XIII. században, a másik Vajda Gyula programmértekezése a kegyes tanító-rendiek gymnasiumának akkori-Értesítőjében. Ezek voltak az első rendszeres összefoglalások Árpád-kori városaink életéről. Azóta sokfelé nagy kutatások folytak, az e szakba vágó külföldi irodalom is sokat vitatkozott a városok keletkezéséről, jogi és gazdasági intézményeiről. Hóman Bálint tehát hasznos dolgot végzett, mikor ezt a kérdést újra áttanulmányozta és tanulmánya eredményeit összefoglalta. Üj adatokban értekezése nem gazdag ugyan, mert Szalay annyi adatot kutatott föl, hogy ahoz alig járultak újak, de a szerző a külföldi irodalom alapos ismeretével új szempontok szerint, világosan dolgozta föl anyagát. Bevezetésül szembeállította a német tudósoknak a városok keletkezéséről szóló ellentétes véleményeit. Hóman ezt az ellentétet megkísérti áthidalni. Érzi, hogy egyiktől sem lehet elvitatni a maga igazát. S ebben helyes úton jár, mert ha még oly hevesen vitatkoznak is erről a kérdésről még ma is, az ellentétet csak a.