Századok – 1908

Történeti irodalom - Szolnok-Doboka vármegye monographiája; l. Kádár József. - Nunziaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Aktenstücken. Erste Abt. X. Bd. Ism. Áldásy Antal 63

66 TÖRTÉNETI IRODALOM. mindig egy német földön tartandó zsinatról volt szó ; arról, hogy a német protestánsok a Bolognába áthelyezett zsinatot magukra nézve elismerjék, szó sem lehetett, és így érthető az, hogy Károly minden oly kísérletet, mely őt a bolognai zsinat elismerésére akarta bírni, mereven visszautasított, és követelte, hogy az ismét helyeztessék vissza Tri en the. Ezt a kívánságot viszont a pápa nem volt hajlandó teljesíteni, a ki az által, hogy a zsinat Bolognába helyeztetett át, annak urává lőn, és így az ellentét a két fejedelem között a maga teljes élességében megnyilatkozott. Az ellentét kiegyenlítésére természetesen nem egy kísérlet történt. Diego de Mendoza, Y. Károly római követe és Alessandro Farnese bibornok, az alkanczellár, 1547 május havában bizonyos megállapodásokra jutottak a kibékülés tekintetében. Megállapodtak abban, hogy a curia a zsinatot visszahelyezi Trientbe vagy egy más szomszédos német helyre, a mennyiben a császár rábírja a birodalmi rendeket, hogy a valláskérdésnek e visszahelyezett zsinaton való tárgyalásába beleegyezzenek. Addig is, míg ez megtörténik, a Trientben visszamaradt — legnagyobbrészt császárpárti — zsinati atyák jöjjenek szintén Bolognába, a hol az egyházi reformot érdeklő nem dogmatikus természetű kérdéseket vennék tárgyalás alá. Ez lett volna a pápa és a császár közti további tárgyalások alapja ; azonban a császár ezt az alapot vonakodott elfogadni, tartván attól, hogy a curia ezzel csak ki akarja őt játszani. A békéltető kísérlet meghiusult, és Károlynak időközben aratott győzelmei, a németországi politikájában elért újabb eredmények, nem voltak alkalmasak arra, hogy a curiát engedékenységre bírják, úgy hogy a pápa még arról sem akart hallani, hogy a Bolognában ülésező zsinat tárgyalásait ideiglenesen felfüggeszsze ; a mire a császár kijelenté, hogy ez esetben minden határozat ellen ünnepélyesen tiltakozni fog. Ez természetesen nyilt szakítást jelentett volna pápa és császár között, a mely egyelőre nem következett ugyan be, jóllehet a pápa, m'nt említők, hallani sem akart arról, hogy a bolognai zsinat tevékenységét egyelőre felfüggeszsze. Kenyértörésre azonban nem került a sor; az utolsó pillanatban mindkét fél kerülte a döntő lépés megtevését, és az eredmény az lőn, hogy újra lásérlet történt a két fejedelem kibékítésére. Mendoza és Farnese bibornok megegyezett abban, hogy a zsinatnak már hirdetett ülése nem fog megtartatni, viszont, minthogy a pápa a zsinat visszahelyezéséről tudni sem akart, egy harmadik helyre való áthelyezés vétetett fontolóra. Ezek a tanácskozások csak időnyerésre szolgáltak és újabb tanácskozások alapjáúl szolgáltak volna, midőn a pápa fiának, Pierluigi Farnesenek, Piacenza urának