Századok – 1908

Tárcza - Értekezések az iskolai Értesítőkben (Lukinich Imre) - 570

TÁRCZA. 571 dalmi alkotásait ; kiadása azonban nem teljes, mert a gyűjteménybe csak azokat a költeményeket vette fel, melyeket absolut becsűeknek tartott ; a művek elrendezésében a történeti rendet követte, hogy az írót fejlődésében és haladásában tüntethesse fel. A gyűjtemény kritikai kiadás, melynek alapján Toldy kijelölhette Csokonai helyét irodalmunkban. Szerző alkalmi felolvasása (Csokonai halála, Toldy születése százéves évfordulója alkalmából) érdemes munka. Acsay Ferencz : Rónay Jáczint János élete. (Győri sz. Benedekrendi főgymn. Ért. 1—79. 11.) — Egyike a nagyérdemű rend azon tagjainak, kik működésökkel a rendre dicsőséget hoztak. Magán élete, politikai és társadalmi szereplése magán viseli a törhetetlen kötelességérzet és az elvhűség bélyegét, mely akkor, midőn a hazáról volt szó, megalkuvást nem ismert. Nem készült a politikai pályára ; tanári hivatásának, az ifjúság hazafias szellemben való nevelésének élt, szabad idejét pedig főleg 1844 óta az irodalmi téren való munkálkodás foglalta el. A márcziusi események azonban őt is elragadták. »Még a legnyomorultabb ember sem akar megsemmisülni, — írja — annál kevésbbé egy nemzet ; a magyart épen nemzetiségéhez való ragaszkodása mentette meg eddig.« ö, ki már eddig is annyit tett a nemzeti nyelvért, a nehéz órákban valóban mindenütt ott volt, hol lenni kellett. Szereplése oly jelentékeny volt, hogy a kormány 1849 tavaszán azzal bízta meg, hogy Győrött hivatalos népszónok legyen, a papságot szólítsa fel, hogy a népet általános felkelésre buzdítsák, a káptalant pedig eskesse meg az alkotmányra. Rónay egész lelkével híve volt a magyar köztársaságnak s ezt nyíltan hirdette is ; természetes, hogy a katasztrófa után menekülnie kellett. Néhány hónapig bujdosott s a nádudvari gyógyszerésznél segédeskedett ; mivel azonban magát biztonságban nem érezhette, barátai segítségével 1850 május 26-án külföldre menekült. Londonban telepszik meg s egy ideig hirlaptudósítással tartja fen magát, majd megtanulván az angol nyelvet, tanítóskodott s irodalmi téren működött. Acsay kiváló értékű dolgozata itt megszakad, folytatását — úgy látszik — a következő évi Értesítő hozza. Az életrajz tulaj donképen Rónay naplója alapján készült, de Acsay az adatokat kritikával használja. A napló egyes részeit ugyanis Rónay csak később írta meg emlékezet után, s így nem ritkák abban a tévedések, melyeket Acsay egyéb források után kiigazít. Becses része a dolgozatnak a bevezetés, mely Rónay írói munkásságának pontos jegyzékét adja s egyúttal közli nyolcz kötetből álló kiadatlan naplójának tartalmát is a fejezetek czímei szerint. Noszkay Ödön : A hűbérrendszer megalakulása. (Érsekújvári közs. kath. főgymn. Ért. 3—25. 11.) — Aránytalantól nagy bevezetés után, melyben a római császárság bukásának okairól s Tacitus Germa-