Századok – 1908

Történeti irodalom - Horánszky Lajos: Bacsányi János és kora. Ism. Gálos Rezső 557

562 TÖRTÉNETI IRODALOM. magyarázza, — ismét lélektanilag is, de Bacsányi nejének vallomásaival támogatva, — bogy miért szökött Bacsányi Párisba, noha ártatlan volt. Ez a szökés és egy százados köztudat bizonyított ellene. Wertheimer Ede volt az első, a ki e vádat nem hitte el, és Szinnyei is valótlanszínűnek mondja. Jegyzőkönyvek és iratok bizonyítják most, hogy igazuk volt. Hagernek kutatásai fordították Bacsányira a gyanút. Decsy Sámuel Márton Józsefet, régi ellenségét gyanúsította. Márton Kazinczyhoz írott leveleiben Bacsányira fordította a dolgot s Kazinczy révén terjedt ez a köztudatba. Szökése miatt feleségét is zaklatták. Az ez időből való levelezésük Gabriella legszebb emléke : az adatoknak egész sora az ő gyönyörű jelleméhez. Férjének mindenről beszámol. A német irodalom történetére nézve is fontosak e levelek közül a költeményeinek kiadására vonatkozók ; igen kedves adatok, hogy néha ölebecskéjét megszemélyesítve, vele irat leveleket Bacsányi kis kutyájához s így közli derült hangon férjével a történteket. Érdekes a Metternich-hel folytatott beszélgetés, melynek eredményeként (ez is új adalék a dátum pontosságára nézve) Meauxban találkozik férjével s 1811 ápr. 27-én együtt érkeznek meg Párisba. (320. 1.) De a nő megfontolt gondolkodása készteti Gabriellát, hogy három év múlva, 1814-ben, Bécsbe visszatérjen ; jövőjükről akar gondoskodni. E három év történetéről, adatok híján, hallgat Horánszky is ; de bebizonyítja, hogy Bacsányiné Ferencz császár biztatására tért vissza Bécsbe. (325. 1.) A bécsi congressus idejében vagyunk. Napoleon csillaga lejárt, és ezt jól látja Bacsányi is ; feleségét kéri, menjenek falura, vonuljanak egészen vissza (ez is ; érdekes új adat), •—• mikor a nyugalmas élet küszöbén, 1815 aug. 5-én, Schwarzenberg katonái elfogják. Az ezt követő dijoni kihallgatásból sok aprólékos adat tűnik ki, de ezeknél fontosabbak a spielbergi fogság s az ezt követő tanúvallomások. Maga Metternich elhiszi, hogy a kiáltványt Bacsányi fordította ; de mert gyönge jellemű, megtört embernek tartja, alapelvek nélkül, a ki húszszor beleesik ugyanabba a hibába s mindig meg van győződve róla, hogy helyesen cselekedett, jobbnak tartaná, ha őt továbbra is a külföldön hagynák. Ferencz császár azonban 1816 aug. 8-án Linzbe internálta. Ezt az intézkedést előzik meg a tanúvallomások s a per lefolyása : Horánszky könyvének a legfontosabb részletei és legnagyobb fejezete. A jegyzőkönyvek szerint a kiküldött bizottság bebizonyította, hogy a kiáltványt — a gyanús részletek kivételével — Márton József fordította le ; de hogy az inkriminált részleteket azután Bacsányi fordította volna, azt