Századok – 1908
Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Orczy Lőrincz és a Tisza-szabályozás - I. közl. 29.
ORCZY LŐRINCZ ÉS A TISZA-SZABÁLYOZÁS. 37 vándorolt, míg végre is elveszett.1 ) 1751-ben meg az országgyűlés hozott törvényt (1751 évi 11-ik törvényczikk), hogy a veszedelmes malmok alakíttassanak át vagy rontassanak le, de ennek sem volt semmi haszna, legfeljebb az, hogy a malmok birtokosai most már megtudták, milyen törvényt sértenek meg, mikor nem engedelmeskednek a vármegye fölszólításának, hogy a malmaikat távolítsák el. Innen kezdve, úgy látszik, majd húsz évig szünetelt minden tevékenység. A kormány, talán elkedvetlenedve a balsikereken, csak Mária Terézia uralkodásának vége felé határozta el magát a rendszeres munkálatokra, mikor a Duna rendezésén kívül a Sárvíz szabályozása (báró Sigray révén), és gróf Károlyi Antal buzgóságából az ecsedi láp lecsapolása is megindult. Még messze volt ugyan az a kor, mely belátta, hogy a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozása országos teendő, ezt csak az 1844 évi országgyűlési választmány munkálatainak 15. sz. törvényjavaslata mondja ki világosan, de legalább komolyan gondolt a kor a szabályozásra. Ekkor, a hetvenes évek elején történt, hogy egy művelt és képzett jogász, a technikai tudományok iránt érdeklődő Huszty Sándor, a tiszáninneni kerületi tábla székülője, egy tervet adott be a Helytartótanácshoz a Bodrognak és három legnagyobb mellékfolyójának, az Ungnak, Laborczának és Latorczának szabályozására.2 ) A terv tetszett a tanácsnak, s 1773 elején megbízta egyik tanácsosát, Kvassay Józsefet, hogy ennek alapján, Huszty segítségével, hajtsa végre a szabályozást, védje meg a vidéket az áradások ellen, és tegye hajózhatóvá a folyókat.3) Kvassay azonban nem ért rá személyesen vezetni a munkálatokat, ezért rábízta a vezetést Husztyra, segítségül melléje adván Grosschmidt József kamarai mérnököt, a kik a helyszínén meg is állapították a teendőket, ő maga azonban megragadta a legelső alkalmat, hogy egyéb elfoglaltságaira hivatkozva (ugyanakkor a beregi malmok megvizsgálásával volt megbízva) mandátumát letegye. Félévvel kinevezése után már beadta lemondó kérvényét,4) de »ut aliquid fecisse videatur«, adott tizenkét jó tanácsot, melynek megfejtése okozott volna akkora gondot a consiliumnak, mint azon tizennégy tanács, melyet a Kalila ve Dimna szerint Nagy Sándor hagyott hátra a jó fejedelmeknek. >) A Helytartótanács egyik föliratán (a királyhoz) van vörös tentával egy egykorú megjegyzés : Ezt a tiszai térképet kerestették mindenfelé, de nyomára nem tudtak akadni. Az akta u. o. M. udv. kancz. 1778: 2295. s) Hivatkozik erre a tervre Huszty egy későbbi, a Helytartótanácshoz írt levelében. (1773 okt. 24.) Másolata u. o. M. udv, kancz. 1774:4361. 3) A megbízó rendelet kelt 1773 febr. 3-án. U. o. H. T. 1774: 4021. *) Lemondó levelének (1773 aug. 7.) hivatalos másolata u. o. M. udv. kancz. 1774:4361.
