Századok – 1908
Tárcza - Lukinich Imre: Tordai János erdélyi humanista 357
TÁIICZA. 357 rajzok szerkesztését, a mit 1903-ig vitt. A M. Nemzeti Muzeum könyvtárának hivatalos közlönyét, a Magyar Könyvszemlét éveken át szerkesztette, s előbb mint társ-szsrkesztő, majd egyedül szerkesztette a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönyét, a Turult is. Hivatalos állásából kifolyólag a hazai muzeumi ügyeket éber figyelemmel kísérte. Midőn a közoktatásügyi kormány a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségét szervezte, az előadó titkár tisztével Schönherr Gyula bízatott meg. Ezen állásában is érdemes munkásságot fejtett ki. Érdemei nem maradtak az elismerésnek jelei nélkül. Társulatunknak 1893 óta ig. választmányi tagja, a Magyar Heraldikai és Geneologiai Társaságnak előbb jegyzője, majd haláláig titkára volt ; a M. Tud. Akadémia 1896-ban levelező tagjai sorába iktatta; a budapesti tudomány-egyetemen a középkori magyar történetre magántanári képesítést nyert. Elete utolsó éveiben hivatalos munkálkodása mindinkább a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének körébe helyeződött át. Már csak rövid idő kérdése volt, hogy a M. Nemzeti Muzeum könyvtárától megválva, elfoglalja az újonan szervezett főfelügyelőségnél az előadói állást, midőn súlyos betegsége végleg megakasztá munkás pályáját. A leggondosabb ápolás sem tudta visszaadni többé az életnek. Gyógyulás és munka helyett a sír örök nyugalma jutott neki osztályrészül. Korán, de nem nyomtalanul halt meg. Áldás és béke poraira ! —Y —L. TORD AI JÁNOS ERDÉLYI HUMANISTA. Tordai János *) erdélyi humanista életéről Szamosközy István, a szintén humanista műveltségű erdélyi történetíró tudósít bennünket. E szerint Tordai Tordán született ; atyja Péter, irodalmi műveltségű férfiú volt, ki családjának nemességet szerzett. János tőle örökölte az irodalom iránt való szeretetet. Irodalmi készültségével már tanuló korában kivált társai közül, sőt igen korán a verseléssel is megpróbálkozott. »Ex ipso vestibulo ad secretiora Musarum adyta pénétra vit« — mondja róla Szamosközy. Atyja időközben elhalálozván, anyja kívánságára félbehagyta tanulmányait s a mémoire-író Gálfíy János 2) udvarában szolgált ; a zajos udvari élettel azonban nem tudott meg') Megkülönböztetendő a zsoltárfordító Tordai János unitárius paptól, ki 1636. jan. 13-án halt el (Keresztény Magvető, 1886. 155. 1.) s kinek működését főleg Kanyaró Ferencz munkálatai alapján eléggé ismerjük is. (Keresztény Magvető, 1896. 95—101. 11. és Maavar Könyvszemle, 1895. 325. és köv. 11.) 2) Kiadta Kemény József : Erdély tört. tára. Kolozsvár. 1887.1. köt. 73—77. 11.