Századok – 1908

Történeti irodalom - Sörös Pongrácz: Jerosini Brodarics István 1471–1539. Ism. –i –r. 347

347 TÖRTÉNETI IRODALOM. nél fogva kerültek, s így nagyrészök eddig úgyszólván lappangott az oklevelek sűrű erdejében, míg itt a megoldott dátumok szerint pontos időrendi sorba állítva következnek egymás után. És ebben érvényesült főleg Barabás tudománya s kiváló jártassága a magyar oklevéltan terén. A dátumok megoldásával — különösen az 1300 előtti okleveleknél — igazán érdemes munkát végzett s nem csekély mértékben emelte az egész Okmánytár értékét. Másik érdeme az, hogy — a mennyire ily szűk keretek közt lehetséges — kivonatai többet adnak az oklevelek rövid tartalmánál, mert az egyes helyneveknél, a hol csak megállapítható volt, zárójelbe teszi a vármegyét, melyben az illető helység vagy birtok feküdt, s ezzel sokszor a betüsoros mutató hiányait pótolja. Egyébként a chronologikus index regestái olyanok, a minők rendszerint lenni szoktak. Az áttekinthetőséget könnyíti az, hogy az oklevél fajának megjelölése (iktató levél, tanuvallató parancs, idéző levél, perhalasztó levél, zálogvalló levél, határjárt levél stb.) dűlt betűkkel van nyomtatva s ugyanígy a kivonatok után annak a jelzése, hogy átirat vagy eredeti oklevél-e, a miről szó van. A tartalom összefoglalása jó ; a szerkesztő arra törekedett, hogy kivonatai szükség esetén, a teljes szöveg kéznél nem létében is, használhatók legyenek. Barabás időrendi mutatója minden tekintetben érdemes munka. A czélt, mely előtte állott, elérte. S mi hálás elismeréssel adózhatunk mind a szerkesztőknek munkájokért, mind a gróf Zichy nemzetség ez idő szerinti seniorának áldozó készségeért, melylyel a sokáig nélkülözött kettős mutató elkészítését és közrebocsátását lehetővé tette. — ó —6. Jerosini Brodarics István (1471—1539). Irta Sörös Pongrácz. Budapest, 1907. Stephaneum kny. 8-r. 148 1. (A Szent-István-Társulat tud. és irod. osztályának felolvasó üléseiből, 62. sz.) Ismét egy érdemes munkával gyarapodott az eseményekben és szereplő személyekben egyaránt gazdag XVI. század történetének irodalma. Bár az előttünk fekvő mű csak egy ember életét ecseteli, mégis — főleg előkelő közéleti szereplése és szétágazó összeköttetései révén — életrajza egyúttal korának úgyszólván minden számottevő emberére vonatkozólag nyújt megbecsülhetetlen adatokat. Minthogy működése sokszor kiterjed a haza határain túl, a külföldi kiválóságokkal is érintkezésbe hozza. Ép ezért mind honfitársaival, mind a külföldiekkel váltott levelezése valóságos gyűjteménye az akkor küszöbön álló, vagy a