Századok – 1908
Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VIII. A magyar léhen és holden - II. bef. közl. 325
330 TAKÁTS SÁNDOR. MŰYELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. tett. Ha tudjak, hogy а katonák a rendes fizetés helyett majd mindig csak léhent kaptak, nincs mit csodálnunk azon, hogy lassan-lassan hozzászoktak ahoz, hogy ezt a léhent tartsák fizetésnek. * * * íme, a német hűbérrendszer ősi lehen szavának ilyen szerep jutott Magyarországon. Ez a szerep egyáltalán nem egyezik meg azzal, a mit a léhen-nek német földön kellett viselnie. Más fogalmak megjelölésére használják nálunk s máskép is változik a jelentése, így vagyunk egyéb idegenből kölcsönzött szavainkkal is. Nagyot botlanak tehát azok, a kik az ilyen szókat nem a magyar történeti emlékekből, hanem a külföldi szótárakból magyarázgatják. Igaz, hogy ez az utóbbi eljárás semmi fáradságba sem kerül. A léhenen kívül az örökös tartományok hűbérrendszerének még több régi szava ismeretes volt nálunk. Az összeírásokban találkozunk az ősi vogt, vogtei és vogtbar szókkal. A vogt a magyarországi németnyelvű összeírásokban officialis-1, a vogtei pedig officiolatus-t jelentett. Vágbesztercze 1671 évi összeírása egyenkint fölsorolja a vogtei-okat s mindig hozzáteszi az officiolatus szót is.1) A középkortól kezdve a XVIII-ik századig gyakran előfordul nálunk az ősrégi holden szó, a mit már a longobárdok is használtak. Ezt a szót is az örökös tartományok hűbérrendszeréből kölcsönöztük, de nálunk ennek is más jelentése volt. A holden szó megértéséhez szükséges ismernünk a magyar jobbágyság egyes fokait. Azért elmondunk ezekről itt egyetmást. 1 A magyar jobbágy jogait és terheit a kezén levő telek szabta meg. Gyakran még a nevét is a telektől kapta. Az igazi jobbágy az egész telkes, örök vagy örökös jobbágy volt, a kinek földje és háza, a míg vér volt hozzá, örökül az utódokra szállott. Ezek az örök, örökséges vagy örökös jobbágyok a XVI. században polgároknak szeretik magokat nevezni. Az ilyen jobbágyokról írta 1557-ben Dessewffy János egyik latin levelében e magyar mondást : »nyolczvan polgár húsz híjján száz pört jelent.« 2) Szokás volt a jobbágyokat gazdáknak is nevezni. A török a hódoltságiakra az adót gazdaszám ') Közös p. ü. lt. fasc. 15425. Beschreibung der herrschaft Bistricz an der Waag, 1671. Erste vogtey oder officiolat, die dritte vogtey oder officiolat. . . stb. A vogtbar szót a magyarországi összeírások egyértelműnek veszik a nagykorú adófizető szóval ; pl. Beschreibung über die Herrschaft Vukovár, wie stark sich selbe in vogtbahren köpfen und anderen wirtschafte effecten befindet. 1736. — Über die graf Karafische herrschaft Vucsin, wie stark sich selbe individualiter in vogtbahren köpfen . . . befindet. (Közös p. ü. lt. fasc. 15422.) 2) Cs. és kir. áll. lt. Hung. Pernezy Farkas levele 1556 okt. 3-ról : »Kálmáncsehi pologár, ki tegnap Szentgálnál az pasával szemben volt.« — Orsz. Lt. Nádasdyana, 1556. A pablini polgárok levele : »egynéhány pógár asszony és pógárok haltanak meg.« Bálint deák Csányi Ákoshoz 1561-ben
