Századok – 1908

Értekezések - BAJZA JÓZSEF: Bajza József mint történetíró 289

300 BAJZA JÓZSEF. BAJZA JÓZSEF MINT TÖRTÉNETÍRÓ. ságot a jelenre nézve, de hatása legnagyobb talán az ethikai téren volt ; a ki e könyvet elolvasta, megnemesiilten, megjobbultan tette le kezéből. Bajza tovább is akarta folytatni világtörténetét; 1847 októberétől 1848 juniusáig azonban a Nemzeti Színháznak másodszor is igazgatója volt, azután meg egy félévig lapot szerkesztett, 1849-ben nem lehetett többé nyugodtan dolgoznia, a szabadságharcz bukása után pedig kiadója nem vállalkozott a munka tovább folytatására. Kéziratban azonban .elkészült egy részlet a középkorból is.1

) A mennyire e töredékből Ítélhetni, ez bajosan sikerült volna úgy, mint az ó-kor. Bajza nem tudott igazi központokat találni, úgy hogy műve laza összefüggésü lett volna. Másrészt meg — mint kora egész történetírása — nem bírta kellőleg méltányolni a közép-kort. Csak hatalmaskodásokat és visszaélést, sötétséget és zsarnokságot lát benne. Épen felszabadult a sajtó, kihasználta volna alaposan a szólás-szabadságot. Kolb szellemében ugyan aligha ír, de igazságtalan Ítélet elég akadt volna művében. E töredékkel záródik Bajza történetírói pályája. A szabadságharcz után írt ugyan még néhány bírálatot az Akadémia számára (I. 126.), de ez már alig vehető számba. Ha visszatekintünk a mondottakra, megállapíthatjuk, hogy a költő és kritikus babéraihoz nagyon keveset hozott a történetíró. Bajza nem sorozható első rangú történetíróink közé, de mint kiváló népszerűsítő, megérdemli történetíróink háláját is. Mikor teljes képet akarunk nyújtani Bajza írói működéséről, mindig meg kell emlékeznünk történeti műveiről is, és mikor teljes képet akarunk rajzolni történetírásunk fejlődéséről, mindig be kell számolnunk az ő érdemeiről is. Bajza József. ') Két részletet kiadott belőle Badies : Bajza művei 3-ik kötetében.