Századok – 1908

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VIII. A magyar léhen és holden - I. közl. 245

MŰVELTSÉGTÖRTÉNET J KÖZLEMÉNYEK. 251 egy-egy jobbágyság.1

) Zbo

rón is ilyen szokás járta. Itt mçg_ a pap (batykó) öröksége is 12 vesszőből állott. Ezt a batykó-örökséget jjopovecz-nek is hívták.2) Kurima faluról írják 1690-ben : »az ő Nagyságok kuriájok hat vesszőből áll, az ő Nagyságok régi majorja 4 vesszőből.«3

) A bártfa-újfalusi járásban tizenkét vesszőből állott egy-egy jobbágyság. Belovezán a papság öröksége hat vesszőből, a soltészoké 24 vesszőből állott.4

) Tudjuk, hogy a jobbágyoknak állandó örökük (földjük) csak ott volt, a hol a földközösség nem dívott. A hol azonban a földközösség még járta, ott a sors útján kiosztott föld évről-évre változott. Itt tehát nem is nevezték azt örökségnek, hanem osztásföld, nyílföld, vagy nyilas volt a neve. Nagygát Bereg-megyei faluból írják 1556-ban : »mely utczá

n való helyhez annyi

nyílföldet (nyílfewldet) adjanak, mennyit az falu szeriben egy helyhez adnak.«5) Tarpa községben még a XVII. század végén is ez a szokás járta : »minden njjílföldtűlt valamikor ilyent vetnek, annuatim adnak vaj^t és túrót ; ha kire ilyen nyilas földet osztanak és meg nem szántaná, ugyan tartozik vaj - és túróadással. A mikor a nyilas földet nem vetik, olyankor attúl nem adnak.«6) Nyíllal, sors útján osztották fel a halászó vizeket és a réteket is. Vitnyédről írják pl. »az helyeseknek halászó vizek osztva vagyonл

1) A kiosztott réteket (ép úgy mint a szántóföldeket) szintén nyilasnak hívták. A kapui uradalomról írják pl. 1597-ben : »az Hanon valami kevés osztály nyilas kaszáló vagyon.<<s

) Terebesről olvassuk 1612-ben : »vágynák kaszáló rétek ezen nemes üléshez és csak kaszá') U. o. fasc. 39. nr. 1. 1648. »Falujúl való adójuk minden vesszőtől 1 frt.« 2) U. o. fasc. 21. nr. 17. 1688. »Sessio batykonum Popovecz dicta ex duodecim sulcis seu virgis constans.« 8) U. o. fasc. 21. nr. 19. Makovicza, 1690. A »de virgis» rovatban olvassuk itt : »A soltészsághoz való vessző 12, papsághoz való vessző 12. Jobbágyok vesszeje, a melyeket mostan colálnak 115%, jobbágyok puszta vesszeje 53%, item a soltiszok ab antiquo s most is usuáltak paraszt puszta vesszőt, melytől ugyan fizetnek a falu köziben.« 4) U. o. fasc. 22. nr. 3. Makovicza és Zboró, 1698. A falu droblyás (drublyás) adója mindig a vesszőszámtól függött. Adrublyás adó ellentéte volt a summás adónak. Az utóbbit készpénzben, az előbbit rendesen természetben fizették. Pl. »falu droblyás adója tyúk 50, lúd 25, tyúkmony 360, fürészre való tőke 4.« 6) Közös p. ü. lt. fasc. 14341. Hung. 1556. Testimoniales super compositione certarum dissensionum ratione subolitorum etc. ") Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 14. Fejérgyarmat, 1683. ') U. o. fasc. 156. 1672. Urb. univers, bonor. Nádasdyanorum. Szergén is volt a lakóknak »halászó vizek osztály szerint.« 8) U. o. fasc. 12. Kapu, 1597. Kapuvár 1584 évi összeírása is így szól : »jutnak nyilasok is az puszta helyekre.« (U. o. fasc. 56. nr. 33. 1584.)