Századok – 1908

Értekezések - SZEKFŰ GYULA: Szamosközy műve az 1594 év eseményeiről 217

244 SZEKFŰ G Y. SZAMOSKÖZY MŰVE AZ 1594 ÉV ESEMÉNYEIRŐL. a másik (pl. vehette volna Baranyai Decsi rövid előadását), így azon különös eljáráshoz fordult, hogy Szamosközy szövegéből kiválasztotta azon passusokat, melyekben a szerző a Zsigmond* párti közhangulatot rajzolta, vagy a senatorok politikai hibáit és önzését jellemezte, egyszóval azon részeket, mik az összefüggésből kiszakítva inkább Báthory-párti színezetűek, s ezeket egymás mellé téve készen volt a Báthory-párti relatióval. Természetes, hogy mindkét előadásnak összefüggőnek kellett lenni, ezért egyes dolgokat nem hagyhatott ki egyikből sem, hanem a második előadásban nyugodtan hivatkozik arra, a mit az elsőben elmondott (prout in priori narratione expositum est В 410), vagy pedig kétszer elmondja ugyanazt. Ily módon sikerült előadását teljesen értéktelenné tenni, s egyúttal Szamosközy passusait a szerző intentióival egészen ellenkező irányban, Báthory Zsigmond mellett, Kovacsóczyék ellen használni fel. Párhuzamos helyek közlése sokkal evidensebbé tenné eljárását, de ezélunk Bethlen-kritika helyett inkább az volt, hogy Szamosközy művének sorsáról tudjunk meg valamit. Bethlen érdemeit különben ki szokták emelni, hogy fentartotta számunkra a XVI. századi nagy történetírók elveszett műveit, — de meg kell gondolnunk, hogy mikor Bethlen ily barbár módon feldarabolta a XVI. századi előadást, akkor még nem tűntek el e régi írók, ellenkezőleg mind az ő kezében voltak, — s czélja az ilyen munkával csakis a tudományos dicsőségre vágyó tehetetlen laikusé lehetett. Ezek után alig van több mondanivalónk. Annyi bizonyos, hogy a Weidenfeldernél (illetőleg ennek másolataiban) fentartott töredék Szamosközy nagy munkájának egyik legérdekesebb része ; a történeti dátumok igazolásában ép úgy döntő fontosságú (pl. Ifíju János követségét Báthory Zsigmondhoz, most Bethlentől Szamosközyre vihetjük vissza), mint Szamosközy írói jellemének megállapításánál. Egyes részei a kéziratnak (Carrillo nagyon hízelgő jellemzése, a ráczok eredete és jellemzése stb.) történetírói emelkedése legmagasabb pontján mutatják be Szamosközyt. Es ha sajnálhatjuk is az eredeti Szamosközy-szöveg, valamint a Seiverttől még használt nem Weidenfelder-féle másolat eltűnését, annál inkább örvendhetünk, hogy Weidenfelder a régiség és történettudomány iránti tiszteletből lemásolta a magyar történetíró művét, melyben Hut Albert említésén kívül épen nem találhatott a szászokra vonatkozó adatokat. Szekfü Gyula.