Századok – 1908

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VII. Magyar tüzes- és lövőszerszámok - II. bef. közl. 130

] 142 takáts sándok. nünk, hogy az ugyanazon nevet viselő magyar ágyú is különbözött külföldi másától. Erre nézve a régi összeírások elegendő példával szolgálnak. A fél-kartaun nevű ágyú pl. a mint tudjuk, ötven fontot szokott vetni. A szendrői két fél-kartaun pedig 28 és 24 fontot vetett.1) A falconett (ribadoquin) rendesen 1 % fontot vetett, a Bebek-féle falconettekről pedig azt írják, hogy 2 fontot vetettek.2

) A fülemüle (nachtigall) és a zengrin (singerin) nevű ágyúk, mint tudjuk, rendesen 50 fontot vetettek. A Bebek-féle fülemüle ellenben 24 fontot,3

) a huszti fülemüle 25 fontot,4

) az árvái fülemüle 28 fontot,5

) a Bazsóféle sibilla nevű zengrin meg 30 fontot vetett.6

) A baba nevű ágyú (halbe schlänge) rendesen tíz fontot vetett. Az egri baba (Perényiféle) ellenben 4 fontot, az ecsedi öreg baba 65 fontot,') a palotai brevis baba 3 fontot,8) a tokaji kis baba 16 fontot vetett.9

) A nálunk divatos farkas nevű ágyúk közül a Szalárdi leírta farkas öt öl hosszú óriási ágyú volt ; a huszti farkas ágyú már csak 7 fontot, 1

0

) a gyulai farkas 9 fontot,1

1

) a szatmári farkas ágyú pedig 24 fontot vetett.1

2

) Igv vagyunk a többi magyar ágyúkkal is. De épen azért, mivel különböztek a külföldiektől, hamar meg lehetett ismerni magyar voltukat. A mikor német tüzérek írták össze a magyar várak ágyúit, nem is felejtik el megemlíteni, melyik a magyar, melyik a török vagy német kartaun, kígyó, vagy falkony.1

3

) Ha az összeírok magyarok voltak és az ágyúnak a faját vagy nevét nem ismerték, egy-egy jelzővel segítettek magukon. így írnak azután pl. /й-taraczkot, nagy taraczkot, kolcsos taraczkot, sólyom taraczkot, ónnal és vassal járó taraczkot, kurta és sebes taraczkot, saskeselyű taraczkot, dufla taraczkot, pók taraczkot, sajkára való taraczkocskát, tábori taraczkot, barát >) Orsz. Lt. Lvmbus, II. sor. 17. cs. Invent. Szendrő, 1690. ') U. o. Urb. et Conscr. fasc. 89. Fülek, 1636. 3) U. o. ') U. o. fasc. 148. Huszt, 1674. 5) Közös p. ü. It. Hung. 1549. Inventari aller geschütz zu Graba. 6) Cs. és kir. áll. lt. Vermerkt was bei К. M. in s. Maj. Schloss Muran verschaffen, und des Bazo Mathiasen verlassen geschütz . . . stb. 1550. máj. 5. Gergely deák 1554-ben Egerre 20 fontos singerineket (sex falconetas maiores zyngeryn germanice dictas, jaeientes globos 20 libros . . . stb.) kért. Orsz. Lt. Lymbus, II. sor. 17. cs. Ecsed, 1619. 8) ü. o. Urb. et Conscr. fasc. 36. nr. 66. 1578. 9) U. o. Lymbus, II. sor. 17. cs. Tokaj, 1649. Megemlíti a »babaágyúhoz való fenyűfa fojtást« is. 10

) U. o. Urb. et Conscr. fasc. 148. Huszt, 1674. ") U. o. fasc. 76. nr. I. 1572. ls

) U. o. Lymbus, II. sor. 14. cs. Invent. Szatmár, 1660. IS

) U. о. II. sor. 17. cs. Egerben 1688-ban említenek török és német kartaunokat : »ein ungarisch halbe ehartaun, ein ung. stuck« 1547. stb.