Századok – 1908

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VII. Magyar tüzes- és lövőszerszámok - II. bef. közl. 130

MŰVELTSÉGTÖBTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. VII. MAGYAR TÜZES- ÉS LÖVŐSZERSZÁMOK. •— Második és befejező közlemény. — A mint az eddigiekből láttuk, a magyar várakban a gyújtó-és a tüzes szerszámoknak készítése nagyarányú és kifejlett volt. Pedig legfontosabb váraink összeírásait nem ismerjük, s így szám­talan tüzes szerszámnak még csak a nevét sem tudjuk. Hogy a magyar várak tüzes szerszámai itthon készültek, nem nehéz megbizonyíta­nunk. Előttünk állnak a bécsi arzenál iratai, az udvari kamara ren­deletei kétszáz évről.1) Ezekben ágyúk, golyók és puskapor küldése a magyarországi várakba, számtalanszor előfordúl, de egyetlenegy­szer sem találkoztunk kész gyújtó vagy tüzes szerszámok szállításá­val. Bizonyos tehát, hogy ezek nálunk készültek. Örök kár, hogy magukról a derék magyar pattantyúsokról, kik e szerszámokat készítették, semmi irott emlék nem maradt reánk. Csak Tinódi Sebestyén jegyezte föl Bornemissza Gergely deákról, hogy Eger ostroma alkalmával minő csodás tüzes szerszámokat készített. Pedig tudjuk, hogy Gergely deák nem is volt pattantyús-mester. A mi a magyar várak lövőszerszámait illeti, ezekről elszórtan már sok érdekes adat látott napvilágot. Nem szándékozunk itt ez amúgy is ismert adatokat újra felsorolnunk, mivel ismeretlen adatokkal is bőven szolgálhatunk. E szerint csupán az eddig ismert dolgok kiegészítéséül mondunk el egyet-mást a magyar lövőszerszámokról. Ha a magyar várak régi összeírásait lapozgatjuk, arra az ered­ményre jutunk, hogy ameddig ismert két-három magyarországi ágyú­öntő műhelyen kivűl a XVI-ik században sok olyan várunk volt, a hoTagyúkat öntöttek. A pozsonyi és a kassai arzenálokról nem is szólván, megemlítjük, hogy I. Ferdinánd 1527-ben ágyú-öntő meste­reket is rendelt Budára,2 ) tehát bizonyos, hogy itt is készültek ágyúk. J) A közös p. ü. levéltárban. -) Közös p. ü. It. Hung. f. ]. és Niederösterreich, 1527.

Next

/
Oldalképek
Tartalom