Századok – 1908

Értekezések - RÉVÉSZ KÁLMÁN: A kassai református főiskola 123

128 révész kálmán. igyekeztek conformálni.«2

1

) Idősb Csécsi János életrajzában azt olvassuk, hogy ő a sárospataki iskolából az épen oly híres kassai iskolába ment át, hol theologiát, metaphysikát, physikát, ethikát, logikát és görög irodalmat tanult. Azt is megemlíti, hogy a theologiában Maresius rendszerét követték.2

2

) A tanulók száma, ideértve természetesen a hét osztályba (classis) járó s az öreg deákok közül választott praeceptorok által oktatott kisebbeket is, 1668-ban harmadfélszázra ment.23

) A főiskola tágas épülete az akkori református templom mellett állott, mely ma az Orsolya-apáczák birtoka. Nagy méreteit bizonyítja az, hogy az iskolának nem is egy, hanem három csengetyűje volt.2

4

) Tekintélyes könyvtár is állott a deákok rendelkezésére, mert még a német katonaság prédálása után is négy hordó könyvet mentett meg és vitt Debreczenbe Felvinczi Sándor.2

5

) A közvizsgálatokat nagy ünnepélyességgel, a közelből-távolból egybesereglett jóltevők, pártfogók és érdeklődők jelenlétében, színi előadással kapcsolatban tartották meg.2

6

) Nyilvános vitatkozásokat (disputatio) is tartottak, melyekre — úgy látszik — a jezsuita-collegium tanárait és tanulóit is meghívták.2

7

) Sárospataki mintára meg voltak az úgynevezett collatiók is, melyeket ") Sárospataki Füzetek, 1862. 636. 1. 3S

) »Itaque in scholam quoque non parum illustrem Cassoviensem transit.« Irodalomtört. Közi. id. h. 23) Czeglédi István levele Teleki Mihályhoz. Kassa, 1668. Marosvásárhelyi Teleki-levéltár. '*) Az 1683 ápr. 7-én készült jegyzékben említve van »az scholának legkisebbik csengettyűje«, továbbá »az scholához való négy zászló«. Kassai ref. egyházi levéltár, 71. szám. Közölve: Történelmi Tár, 1896. 561. 1. «) U. o. 2G

) Sárospataki Füzetek, 1862. 636. 1. Továbbá Kassa város jegyzőkönyvében : »1667. 15. Sept. Instált Czeglédy calvinista praedicator ur oskolájokbéli examenére és comoediabéli actusokra ; azonkívül theatrumot engedjen extruálni az utczán, oskolájokon kívül, mivel belől az összegyűlendő sokaság el nem fér, és hogy ott az utczát által engedjék rekeszteni, míg a comoediájok tart. Arra úgy resolválta magát a nemes tanács : a theátrum csinálását megengedte ugyan egy napig, nem tovább ; de hogy által rekeszszék az egész utczát éppen, azt meg nem engedheti.« Történelmi Tár, 1890. 200. 1. 27

) Czeglédi István a 23. sz. jegyzetben idézett levelében ezt írja : »A jezsuita páterek . . . még eddig a nagy Ur segedelméből soha bennünket sem philosophiából, sem theologiából csak a kis ujjonkig is meg nem szóllíthattanak, nem hogy sok, tíz disputatiójokon meggyőzhettenek volna.« összevetve ezt azzal, a mit a Krones id. m. 57. 1. közölt jezsuita jelentésben olvasunk : »Sie (a reformátusok) wollen uns nachäffen, und richten auch Schulkomoedien her, aber ohne Salz ; sie versuchen sich in Disputationen, aber ohne Würde und Grazie, zu welchen eingeladen zu werden eine wahre Bussübung ist«, — azt kell következtetnünk, hogy a jezsuita és református collegium tanárai kölcsönösen meghívták egymást a disputatiókra.