Századok – 1908

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Ernyey József) - Školski Vjesnik 91

TÁRCZA. 91 közleményben tíz cyrill betűkkel irott horvát okiratot és hat latin oklevelet kapunk, mely részben itt jelenik meg először ; valamennyi a kljucsi Hrvatinics boszniai főúri családra vonatkozik, melynek családfáját is adja a közlő. Legérdekesebbek Kotromanics István bán (1322—1353) és Tvartko (1353—1377) oklevelei. Nagy Lajos a Hrvatinics család azon ágát, melyre ezen iratok vonatkoznak, a Kutina melletti Brslanicába telepítette le Szlavóniában. A család kihaltával 1484-ben birtokai és iratai a Batthyányak tulajdonába jutottak s így kerültek azután a körmendi levéltárba. — GLASNIK ZEMALJSKOG MUZEJA И BOSNI I HERCEGOVIÉI. Szerk. Hörmann Konstantin. XVII. évf. Sarajevo, 1905. — 1. Truhelka Giro : Boszniai pénzek lelete Ribics faluban 1904-ben. (1—52. 11.) A mondott helyen egy korsóban 1422 darab ezüstpénzt találtak boszniai bánok és királyoktól ; a legrégibb 1234-ből való. Ezeket ismerteti és rajzban is bemutatja az értekező, Kotromanics István bán és II. Tvartko két rendbeli pecsétjével. — 2. Kajer Péter : Tamás István boszniai király oklevele 1450 február 19-ről. (253— 256. 11.) Kajer 86 pergamenre irott oklevelet talált Sebenicoban ; a többi közt azt a cyrill betűkkel irott, eddig ismeretlen oklevelet, melyet itt hasonmásával együtt mutat be. Ez oklevélben Tamás István, Osztója király fia, megjutalmazza Jurcsinics Ivánácot, ki őt Tvartko király idejében, midőn megsebesítették, nagy veszedelemből mentette meg. — 3. Truhelka : Raguza és Bosznia leírása 1658-ban. (415—440. 11.) Quinelet nevű franczia 1657-ben Velenczéből Zárába s innen Bosznián át Konstantinápolyba utazván, útja leírását kiadta Párisban. A közlő a franczia szöveg mellett horvát fordításban is adja ezen útleírást, melynek legérdekesebb része Raguzára és Sarajevóra vonatkozik. — 4. Faber Mór : Az antivári érsekek joga »Szerbia primása« czíméhez.(445—478.11.) Milinovics Simon antivári érsek 1902-ben kérte XIII. Leo pápát, hogy erősítse meg az antivári érsekek fenti ősi czímét, melyet elődei mindig viseltek. Kérvényében felsorolja okleveles bizonyítékait, melyekben sok értékes adat van az antivári és a vele összekapcsolt diokleai érsekség történetére vonatkozólag. A pápa az érseknek a követelt czímhez való történeti jogát elismerte. — SKOLSKI VJESNIK. Szerk. Dlustus Ljuboje. Sarajevo, 1905. XII. évf. — Horvát Rudolf : H ászán boszniai pasa hadviselése Horvátországban 1591—1593-ban. (758—773. 11.) Ennek a hadviselésnek történetét Lopasic (A horvát határőrvidék okleveles emlékei, III. köt. és Starine, XIX. köt.) Krcelich, Valvazor, Ortelius és Istvánffy munkái alapján állítja össze az értekező. — PROSVJETA. Szerk. Laszowski Emil. XIII. évf. Zágráb, 1905. — 1. Gruber Dane : Domogoj és SzedeszlÜv horvát fejedelmek.