Századok – 1907

Történeti irodalom - Békefi Remig: A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. Ism. Erdélyi László 161

167 TÖRTÉNETI IRODALOM. tette őket az iskolák fejlesztésére s terjesztésére még falvaikban is ; míg a magyar vidékek városai többnyire távol feküdtek egymástól s autonom hatáskörük aránylag kevés földre terjedt ki, a melyen kivűl minden más föld és társadalmilag nagyon megoszlott, tehát különböző érdekű népe úri hatalom alatt állott, ennek gyámságához szokott s magasabb érdekeinek előmozdítását mindig felülről várta. Ennyiben tehát a számarányok mégis közel járnak a valósághoz. De vájjon mi oka annak, hogy még Esztergom is hiányzik az iskoláshelyek közül ? Hiányzik továbbá az egész Zala, Komárom, Nyitra, Borsod stb. vármegye, nem szólva a szélső hegyes-erdős és a török útjába eső déli megyékről.1) Az iskolás helyek időrendben ekképen tűnnek elő : a XIII. században Pest 1238, öbuda 1276 ; — a XIV. században Pozsony 1302, Berény és Kásztó 1334 (Hunyad m.), Nagymihály 1335 (Zemplén), Várad 1347, Szászsebes 1352, Zágráb 1360, Pápócz 1367, Selmeczbánya 1375 körűi, Várad 1378 (Bars), Mezősomlyó 1380 körűi (Krassó), Nagybánya 1387, Brassó és Besztercze 1388 előtt, Szelindek (Szeben) és Kassa 1394, Ungvár, Sopron 1400 ; — a XV. században Zólyom 1401, Teke 1403 (Kolozs), Kolozsvár 1405, Buda 1411, Kisselyk 1414 (N.-Küküllő), Lőcse 1417, Veresmart (Brassó), Eöldvár (K.-Küküllő) és Hidvég (Háromszék?) 1429, Nagysink 1430 (N.-Küküllő), Bártfa 1434, Kisszeben 1435, Trencsén és Somorja 1437, Eperjes 1440, Iváncz 1443 (Kőrös), Nagyszeben 1446, Gyöngyös 1447 előtt, Szepesváralja 1450 körűi, Késmárk és Győr 1451, Detre 1453 (Torda-Aranyos), Dada 1454 (Szabolcs), Telegd (Bihar) és Szomolnok (Szeben) 1456, Gyulafejérvár 1457, Szepsi 1458, Prázsmár 1459 körűi (Brassó), Csötörtökhely 1462 (Szepes), Fejér- vagy Bélabánya 1464-ben elválik Selmeczbányától s külön iskolát tart fen, Körmöczbánya 1465, Szamosfalva 1466 (Kolozs), Torda 1469, Liszka 1472 (Zemplén), Szaploncza 147.4 (Kőrös), Beszterczebánya 1478 körűi, Sibisán vagy Sebesfa 1478 (A.-Fejér), Ludas 1480 (Szeben), Igló 1481, Régen 1483, Gyula 1484 előtt (Baranya), ör (Zemplén) és Kálmáncsa (Somogy) 1485, Kesztölcz I486 előtt (Tolna), Veszprém és a zólyomi Radvány 1489, Székesfejérvár 1490 előtt, Eger 1493 táján, Mizsle 1493 (Abauj), Pécs, Székelyvásárhely és Visegrád 1495, Cötörtökhely (Kőrös), Marczali (Somogy), Újváros (Abauj) és Felka (Szepes) 1497 ; — ') Egészen üres vármegyék : lika, Krbava, Modrus, Verőcze, Pozsega, Belovár, Varasd, Zala, Mosony, Esztergom, Komárom, Nyitra, Turócz, Árva, Nógrád, Borsod, Szolnok, Hajdú, Bács, Bodrog, Torontál, Temes, Csanád, Máramaros, Doboka, Szolnok, Szilágy, Csik, Udvarhely, Fogaras.