Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VI. A magyar vár - II. bef. közl. 815

822 TAKÁTS SÁNDOR. az a szokás, hogy a palánk fái közé puskaport hintettek s meggyújtották. Az 1556 évben Szigetről írják az ostrom alkalmával : »Az fát akarják az palánk mellé faggyúval és hájjal rakni és puskaporral meghinteni, hogy így megégessék az palánkját az várnak.« *) Az ilyen gyujtogatásnak eredménye azonban csak akkor volt, mikor a bentlevők észre nem vették s a szélvihar az oltást lehetetlenné tette. Palánkgyujtásra tehát mindig viharos időt választottak. A győri püspök jelenti pl. 1557-ben a nádornak, hogy hatszáz magyar gyalogos és naszádos Tóth Bálint vezetése alatt portyára indult. Lest akartak a töröknek vetni. Mivel ápr. 23-án nagy vihar volt, Sámbok palánkját meggyújtották, s a törököknek ezen szép erőssége a kőtornyon kívül a benne lévőkkel együtt teljesen porrá égett. Egy lélek sem menekedett meg.2) Az 1560 évben a török hasonló módon Kapitányfi István3

) várát gyújtotta fel,és itt is minden elégett, csak Kapitányfi feleségének sikerült gyermekeivel »hajadon fejjel« kiszabadulnia. Ugyanekkor Zrínyi Miklósnak új várát is megégették a törökök. Itt Deli Tódor kapitány ötszáz emberrel bentégett, »az kik az palánk kerítésében voltak. «4

) Az ilyen gyujtogatást ostrom idején is gyakran megkísérelték, de mikor az őrség talpon volt, a gyújtogatás nem igen sikerült. A töröknek ostromláskor az volt a szokása, hogy a várárkok vizét elvezette,5

) azután az árkokat fával, ágakkal s végre földdel töltötte mindaddig, míg a palánk magasságát elérte.R) Az ostromlottak ilyenkor az árokba hordott fát meggyújtották. Akárhányszor nagy tüz támadt ebből, de nem a palánkban, hanem az ellenségben okozott kárt. Sziget 1556 évi ostromáról pl. maga a bentlevő kapitány, Horváth Markó írja, hogy a törökök az árkokat fával tömték be, »de — úgymond — Istennek segítségéből tegnap megégettük az fát, ki űnekik nagy ártásukra lőn.«7) Faágak helyett gyakran földdel töltött zsákokat s főleg töltött fistularum confectae pumpu dictae«, vagy »ligneae fistulae ad jaculandum ignem pumpu dietae 46.« 0 Szalay Ágoston : Négyszáz magyar levél, 1556. jul. 6. 2) Orsz. Lt. Nádasdy-féle iratok : a győri püspök levele 1557 ápr. 27-ről. Maga a püspök is résztvett a kalandban s büszkén írja a nádornak : »fui faetus quasi militaris.« 3) Zrínyi Miklós helyettese volt később Sziget-várában. 0 Orsz. Lt. Nádasdy-féle iratok : Ghyczy Farkas jelentése, 1560 jun. 11-ről. 5) »Kaposvárott a törökök az árkot fával, ággal töltik, az Kapós vizét is Kecselnél az vár alól elfogták.« (Négyszáz magyar levél, 163. 1. 1555. szept. 12.) e) Orsz. Lt. Nádasdy Tamásnéhoz írott levelek. Csányi Ákos jelentése Sziget ostromáról, 1566. szept. 2. »Annyira feltöltötték, hogy az várnál sokkal magasabb, annyira fölül vették, hogy behajgálnak.« ') Szalay : Négyszáz magyar levél, 195. 1. 1556. jul. 21.