Századok – 1907

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Zermegh János és munkája - II. bef. közl. 219

ZERMEGH JÁNOS ÉS MUNKÁJA. 229 A Bécs ellen készülő szultán serege Kőszeg alatt van, mialatt Károly császár német és spanyol sereggel erősíti öcscse városát. Kőszeget Jurisics Miklós védi, a ki midőn az őrség és élelem fogytán van, megengedi, hogy a török zászlót tűzhessen a várra. Ezzel azután a török elvonul. A szultán nem ment Bécs ellen, hanem Szlavónia elpusztítása után kiment az országból. Budá­nál levő hajósai követték. Gritti is utána ment és Perényi Feren­czet Konstantinápolyba vitte (1532). A mint a török kivonult, Ferdinánd Thallóczi Bánffy Boldizsárt erdélyi vajdává nevezte ki és János ellen küldte. BánfEy Szatmárnémetit elfoglalja. János Kun Gothárdot küldi ellene, de az elvonul és Horváth Mátyást hagyja Szatmárnémetiben. Kun élete árán kiostromolja belőle ; még van ereje, hogy foglyúl vigye Jánoshoz, ott azután meghal. A király Kun haláláért Horváthot karóba huzatja, egyik társát pedig, Parlaghy Ferenczet — ez már kegyelem — lefejezteti.1 ) János visszatér Budára. Híre járt, hogy Gritti török és magyar csapatokkal Erdély felé közelít, a porta pedig figyelmez­teti Jánost, hogy Gritti cselt sző ellene. A rosszakarat kiderült, mert Gritti az eléje menő Czibak Imrét elfogatta s Alvinczen lefejeztette. Erre Czibak rokonai és barátai a moldvai és havas­alföldi vajdákkal Gritti ellen mentek, a ki Meggyes várában vonta meg magát. Azonban kiostromolják, fiaival együtt elfogják, majd kivégzik őt. Még ostromolták Meggyest, mikor a szultán azt kívánta Jánostól, mentse föl Grittit, de az utóbb azzal men­tette magát, hogy a bosszúálló tömeg visszatartására nem volt elég ereje. Laszkyt azonban Gritti halálában való részesség czímén fogságba vetette. Fogsága azonban nem sokáig tartott, mert Tarló és Tarnovszky közbenjárására, kiket János a Gritti fegyvereivel is megajándékozott, kiszabadult.2) Ezen időben (1537) Ferdinánd Katzianert Szlavóniába, Felset Felsőmagyarországba küldte. Fels be is vette Perényi várát Sárost, a miben János emberei, Fráter György, Perényi, Bebek nem tudták megakadályozni, sőt Tokajnál ők is vereséget szenvedtek. Csak az akadályozta meg, hogy Fels János király ellen nem indult, hogy a Bakith Pál rácz népében bizakodó Katzianert Mehemet nándorfehérvári bég Eszéknél megverte. Ettől Ferdinánd annyira megijedt, hogy Felset is visszahívta.3) Híre jött (1538), hogy a szultán Magyarország ellen indúl. János megijedt, hogy a török a váradi béke miatt támad és Grit­tinek, fiainak sorsáért akar bosszút állani. Ibrahim értesítette ») 7. fej. u. o. 407—408. 11. -) 8. fej. u. o. 408—409. 11. a) 9. fej. u. o. 409—411. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom