Századok – 1907

Tárcza - Vegyes közlések - Karácsonyi János értekezése: Hogyan lett Szent István koronája a magyar szent korona felső részévé? 866

866 TÁRCZA. hogy az Eláboratior grammalica Hungarica mindeddig kiadatlan harmadik része a nagy nyelvtudós halálának századik évfordulója alkalmából i) most fog megjelenni az Akadémia kiadásában. — Utána MelichJJános levelező tag Révai nyelvtudománya cz. értekezéséből olvasott fel egy fejezetet. A felolvasott részben azt bizonyította, hogy a nyelvművelés azon kérdései, melyeket Révai Verseghyvel szemben vitatott, a XVIII-ik század második felének úgyszólván napi kérdései voltak, tehát olyanok, a melyekről Révain és Verseghyn kívül Baróti Szabó Dávid, Szent-Páli, Böjthi, Sándor István és mások is írtak. Továbbá azt fejtegette, hogy a nyelvész Révai nem állott a nyelvész Adelung hatása alatt, mert Adelung elveivel homlokegyenest ellenkező dolgokat hirdetett. Úgyszintén azt is bebizonyította a felolvasó, hogy Révai történeti érzékére nem a német romantikusok, hanem tanárain kívül (pl. Hájos) a korabeli magyar történetirodalom, a történetírók voltak hatással, s ennek tulajdonítható az ő nyelvészetének történeti iránya is. A történettudományi (második) osztály okt. 14-iki ülése alkalmával Karácsonyi János r. tag értekezett arról a kérdésről : Hogyan lett Szent István koronája a magyar szent korona felső részévé ? Először is azt a régi tévedést oszlatta el, hogy Szent István koronáját 1044-ben Rómába visszaküldötték. Bebizonyította, hogy ez az állítás teljesen hibás és csak egy vitatkozás hevében elkövetett túlzáson alapszik. Három egykorú, szavahihető tanú e túlzó nyilatkozat bizonyító erejét egészen megsemmisíti. Nyomról-nyomra bizonyította ezután az értekező, hogy a magyar nemzet a szent koronában mindig Szent István koronáját tisztelte, és szó sem lehet arról, hogy azt az I. Gyécse (Géza) királynak küldött Dukasz-féle koronával összetévesztették volna, mert épen a görög befolyás korszakában, mikor annyi főpap és főúr tudott görögül és értette a szent korona alsó részén lévő felírásokat, jegyezték fel róla, hogy főrészét Szent Istvánnak küldötte a pápa. Majd azt kutatta az értekező, hogy miért hiányzik Szent István koronájából épen a négy utolsó apostolnak (Máténak, ifj. Jakabnak, Simonnak és Tádénak) a képe ? Azért, mert Szent István koronája eredetileg koszorú vagy abroncsalakú volt, s ha e koronát a király fejére tették, a hiányzó négy apostolkép épen a tarkójára esett. E négy apostol-kép megrongálásának, illetőleg megsemmisülésének nem lehet más oka, mint az, hogy 1038-ban Szent István eltemetésekor a koronáját is fejére tették s a negyvenöt évig tartó sírban nyugvás alatt a fej súlyát hordozó zománczos apostol-képek összetöredeztek. Mikor tehát 1083-ban Szent-István sirját felbontották, csak a homlokon levő Krisztusképet és az első nyolcz apostol képét találták épen. Ezeket azután J) Révai Miklós 1807 ápr. 1-én halt meg.