Századok – 1907

Történeti irodalom - Bagyary Simon: A magyar művelődés a XVI–XVII. században. Ism. Gálos Rezső 851

TÖRTÉNETI IRODALOM. 853 fejezet Szamosközy adataiban nem ad olyat, a mit eddig is nem tudtunk volna ; az egész könyvnek folyékony stílusából pedig szinte kirí a 93. lap, a hol a kótya-vetyéről van szó, és mesés olcsó, meg hallatlan olcsó árakról olvasunk. — Legrészletesebb a művészetről szóló pont. Szamosközy látta az olasz renaissance remekeit. Volt Firenzében és Rómában. Útközben más városokat is meglátogatott. Természetes tehát, hogy az épületek, szobrok, festmények iránt van érzéke. Nálunk pedig ekkor még megvannak, vagy legalább a közelmúltban megvoltak a Mátyáskorabeli művészeti élet emlékei, a renaissance magyarországi alkotásai. A kolozsvári, a gyulafej érvári templomok, Vajda-Hunyad vára, a gyulafej érvári vízvezeték-terv, Buda műemlékei, a váradi székesegyház nem kerülik el Szamosközy figyelmét. Szent László híres szobrát Yerocchio, Donatello szobraival veti össze, s Bagyary észreveszi azt az érdekes tévedését is, hogy e tanult humanista is a három napkeleti király szobrainak nézi e lovas szobor három magyar mellékalakját. A korabeli zenéhez nem érdektelen adatnak tartjuk Mihály vajda diadalmenetének parasztzenéjét : a nyolcz trombitás és nyolcz czintányéros hangversenyét. — Iparművészeti téren különösen jelentős Báthory unicornis szarva és az a liliomalakú kereszt, melyet Veress Endre a szent korona keresztjével azonosított. Bagyary kétségbevonja Veress föltevését és inkább Zsigmond valamely házikoronájának egyik értékes díszét látja e keresztben. — Nem helyes, hogy a szövőiparról szóló részt az ornamentika és a pénzverés között tárgyalja. Az utóbbiban érdekes adat, hogy Rudolf Kolozsvárt is veret aranypénzt. A XVI-ik század tudományos életét bővebben megismerjük Szamosközyből ; sok névvel is találkozunk művében. Székely Mózesről tőle tudjuk, hogy elemi ismeretei sincsenek ; Gyulai Pálról, hogy Olaszországban tanult. Szamosközy maga tud magyarúl, bizonyára — Bagyary nem említi — németül és olaszúl is. Bagyary is mondja, hogy értett oláhúl, tatárúi és törökül; kissé merész föltevés, hogy perzsául is. Classikus ismeretei igen nagyok. De a sokfelé megfordult államférfiakon, követeken kívül említ Szamosközy mathematikusokat, orvosokat, jogtudósokat, csillagászokat, s végűi a »literátus embereknek« hosszú sorát adja. — Voltaképen ehez a fejezethez tartozik a következő is, melynek tárgya a vallás- és tanügy. E részben Bagyary, sajnos, nem használta Veress Endre kitűnő dolgozatát, mely a Báthoryaknak a jezsuitákhoz való viszonyát minden tekintetben részletezve ismerteti.1) ') A kolozsvári Báthory-egyetem története lerombolásáig, 1603-ig. Erdélyi Muzeum, XXIII. 169. 249. 319. 11.