Századok – 1907

Történeti irodalom - Bagyary Simon: A magyar művelődés a XVI–XVII. században. Ism. Gálos Rezső 851

TÖRTÉNETI IRODALOM. 851 A magyar művelődés a XVI—XVII. században. Szaraosközy István történeti maradványai alapján írta Bagyary Simon. Esztergom, 1907. Buzárovits Gusztáv kny. 8-r. VIII, 164 1. Az a fáradhatatlan munkásság, a melyet Benkő József hosszú évtizedeken keresztül szűkebb hazája, Erdély múltjának kutatásában kifejtett, nem maradt eredmény nélkül. Élete végén elkeseredve, csúf szenvedélyek hatalmában, maga nem élvez­hette ugyan tudományának gyümölcseit ; az irodalomtörténet sem részesítette őt kellő figyelemben ; Mikó Imrének gondos életrajza is feledve van ; de ha valaki Erdély történetével vagy történetíróival foglalkozik, lépten-nyomon Benkő adataihoz kell fordulnia. Szamosközy István érdemeinek egész nagyságára is Benkő világított rá először, mikor Samosiusban (Zamosius) is Bocskay és a Báthoryak történetírójára ismert és Bethlen Farkas mun­káiban is meglátta Szamosközy művének nyomát. Miként első felfedezője Benkő, — maga Szamosközy sem kapta meg történetírásunk történetében azt a helyet, mely őt megilleti. Toldynak méltányló szavai után csak Szilágyi Sándor foglalkozott vele tüzetesen, és Pettkó Béla, Szádeczky Lajos kuta­tásai és közlései után csak a legújabb időben világlott ki, hogy mily becses forrása Szamosközy különösen Erdély történetének Szekfű Gyula értekezése (Adatok Szamosközy István történeti munkáinak kritikájához, 1904)1 ) és Bagyary Simonnak most megjelent könyve mutatják : mennyi mindent tudtunk mi eddig is Szamosközytől s mily kevéssé jegyeztük föl ezt érdeméül. Bagyary Simon nemcsak Szamosközy politikai-történeti adatainak megbízhatóságát látta meg, hanem észrevette a sok­felé forgolódott, tanult erdélyi humanista műveinek művelődés­történeti vonásait is, és könyvében kettős feladatra vállalkozott. Az első részben : Szamosközy István élete és müvei (1—54. 11.) igyekezett összegyűjteni mindent, a mit kortársai és az utókor historikusai Szamosközyről tudnak ; a második részben : A magyar művelődés a XVI—XVII. században Szamosközy István történeti maradványai alapján (55—164. 11.) felölel, rendszerez és előad mindent, a mit Szamosközy tudott korának művelődéséről. Szamosközy életrajza eddig még nagyon vázlatok. Szüle­tésének, halálának adatai ismeretlenek. Igazában csak a heidel­bergi egyetemen, 1587-ben kerül elénk, a hol már Sombory Sándorral, később a padovai egyetemen is tanulótársával, együtt van. Hogy »úgy látszik, korán árvaságra jutott«, — ez Bagyary­nak indokolatlan föltevése, melyet semmi sem bizonyít. Igaz, Ismertetését olv. Századok, 1905. 569. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom