Századok – 1907

Történeti irodalom - Smičiklas T.: Codex diplomaticus regni Croatiae Dalmatiae et Slavoniae. Vol. III. IV. Ism. Šufflay Milán 838

85'! TÖRTÉNETI IRODALOM. az egyes darabok úgy legyenek közölve, hogy végső provenientiájukat ne magának a könyvet használó búvárnak kelljen keresni, így a cyrill okleveleket illetőleg több esetben Miklosich-hoz kell folyamodni, hogy az ember kisüsse, milyen alakban és hol maradt fen az illető oklevél. Hasonlóképen a III. 369. számot illetőleg Wenzelhez kell fordulni. A 44. (1205) és 58. sz. (1207) hibásan vannak minősítve, mert egyik sem »egykorú másolat« (suvremeni exemplar), hanem az első — mint az examinator nevéből megállapítható — a XIV-ik század elejéről való, a második pedig — mint az adalékból (64—66. 11.) látható — nagyon ünnepélyes és sphragistikai meg heraldikai szempontból érdekes átiratban maradt fen. 2. Az oklevelek traditiója szintén sokszor hiányos, nemcsak a régebbi kiadásokra, hanem a középkori másolatokra nézve is. így pl. a III. 44. számról nincsen említve, hogy 1234-ben megerősítették. (365. sz.) IX. Gergely egyik bullája (248. sz.) négy átiratban maradt fen (251. 257—259. sz.) s a kiadó csak az egyikről tesz említést. Hasonlóan jár el a 319. számmal, melyet két átirat (326. és 330. sz.) őrzött meg.1) Továbbá úgy látszik, ismeretlen a szerkesztő előtt néhány magyar értekezés, mely függelékként okleveleket tartalmaz. A III. 315., IV. 504. stb. számokat kiadta Hodinka,2) a III. 215. sz. pedig ismeretes volt a Sindelár-féle dissertatióból.3) Ez utóbbi (különben rendkívül rossz) kiadás mellőzése annál feltűnőbb, mivel történt arra való figyelmeztetés magában a Rad-ban is.4

) Több oklevelet, mely a zágrábi püspöknek és a pannonhalmi apátnak a tized ügyében folyó perére vonatkozik (163. 247. 316. sz.), a szerkesztő Wenzeltől vett át, pedig ezen oklevelek akkor már mintaszerűen ki voltak adva a pannonhalmi főapátság történetének első kötetében. (648. 685. 712. 11. V. ö. 690. 1.) 3. Ha a szerkesztőnek tudomása van erről a monumentálií műről, akkor tudja, hogy a III. kötetben az adalék 6) első számát teljesen ki kell hagynia, mivel tisztában kell lennie azzal, hogy Ruozd birtok, melyet Gönczöl spalatói érsek kap vissza a pannon') Mellékesen megjegyzem, hogy ezen bulla hamis. Olv. a 339. sz., a hol a pápa maga hamisnak nyilvánítja. (V. ö. 354. sz. is.) A kiadó azonban, ámbár tudta ezt (393. 1.), elfelejtette a kellő helyen megjegyezni. 2) Tanulmánvok a bosnyák-djakovoi püspökség történetéből. (Akadémiai Ert. 17. 98." 1.) s) Adatok a marturina tört. fejlődéséhez. Esztergom, 1900. 49—50. 1. ä) К laic : Marturina slavonska daéa u srednjem vijeku. Rad, 157. köt. 120. 1. 6) A kiadó szavai szerint (III. VII. 1.) a 6. számú adalék »azért keletkezett, mert kételkedett azon, vájjon néhány oklevél tényleg e kötetbe való-e.«