Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VI. A magyar vár - II. bef. közl. 815

836 TAKÁTS SÁNDOR. Érsekújvár, mint tudjuk, fekvésénél fogva is kedvezőbb viszonyok között volt, mint a többi magyar végház. Ebbe a végházba az esztergomi bortizedből 1581-ben pl. még 9648 akó bor folyt be.1

) Gabona is ilyen arányban. Ki hinné, hogy mindemellett a XVI-ik század végén már itt is a legnagyobb nyomor uralkodott s a magyar hadi népnek még kenyeret sem tudtak adni. A XVlI-ik század elején a nyomor még nagyobb lett. Az 1623 évben pl. Eszterházy azt írja Újvárról, hogy »csak az éhenhalókat tartja czipóval, s ha nem segítnek a bajon, mind éhei halnak meg.« 2) S az ilyen kétségbeejtő nyomorúság nemcsak itt vagy amott fordult elő, hanem úgyszólván minden magyar végház állandó vendége volt. A panaszoknak tengernyi sokasága maradt reánk. S ha azokat végig lapozgatjuk, csodának kell tartanunk, hogy még akadt végbeli vitéz. Nem ok nélkül mondták tehát őket már a XVI-ik század első felében szegény legényeknek. Valóban azok voltak. Találóan írta róluk Lippai érsek : »Nullus, puto, est baro in Austria, cuius vei saltern bestiis non sit melius provisum, quam istis.« A ki járatos a XVI. és XVII. századi hadi dolgokban, jól tudja, hogy a magyar végházakban a bort tartották az élelmi czikkek között a legfontosabbnak. Azt is tudja, hogy a végbeliek — ha boruk volt — az ivástól nem igen tartózkodtak. A végbeli vitéznek az iváshoz csak úgy kellett értenie, mint a fegyverforgatáshoz. Kamariay Tamás, a ki magát a legkiválóbb végbeli vitéznek tartotta, önmagáról hirdette, hogy »deákok között jó deák, vitézek között jó vitéz, deliák (t. i. daliák) között jó delia, és részegek között jó részeges.« 3) Ha ismerjük a végbeliek hihetetlen nyomorúságát, ha tudjuk, hogy örökké életveszedelemben forogtak, természetesnek kell tartanunk azt is, hogy elkeseredésükben az ivásnak adták magokat. De a borivásnak még fontosabb oka is volt. Tudjuk, hogy a legtöbb magyar végházban kőkút (eleven kút) nem igen volt. Még a nagyobb végházakban is csak csatornás kutakat találunk ; azaz esős időben csatornák segítségével gyűjtötték össze a vizet a kút gyanánt szolgáló gödörbe. Hogy az ilyen víz az ivásra nem volt alkalmas, mindenki tudta. Ha bor híjában a végbelieknek ilyen vizet kellett inniok, bizony egyik nyavalyából a másikba estek. Zrínyi György világosan megírja ezt 1575-ben, mikor a kanizsai vitézek számára bort kér Batthyány Boldizsártól : »Bort küldjön Ke — írja — mert az uraim az víztől mind elbetegednek; ha jó bort tud Ke, hét pénzen jár a pin ti.« 4) *) U. o. Hung. Az 1583 évben a várnak 9575 akó jutott. s) U. o. Eszterházy levele Pázmány Péterhez. a) Orsz. Lt. Nádasdy-féle iratok : Sárkány Antal levele, 1546. 4) Körmendi levéltár : Batthyány Boldizsár levelezése.