Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VI. A magyar vár - II. bef. közl. 815

M ÜVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 831» sütő asszony vagyon.«1

) És az ilyen állapot a végekben épenséggel nem tartozott a ritkaságok közé. Az embereknek utoljára is élniök kellett s így nem lehet tőlük rossz néven venni, hogy oda mentek, a hol kenyeret kaptak. A török végházakkal is csak úgy vagyunk, mint a magyarokkal. Sohasem szabad készpénzül vennünk, a mit a hivatalos jelentésekben olvasunk. Különben a törökök a hódoltság egész ideje alatt hazug hírekkel szórták tele az országot hadi erejök felől. A hol néhány száz emberök volt, ott ezerekről beszéltek. Még meg sem indult a hadseregök, már is az egész országot telekürtölték, hogy ennyi és ennyi százezer ember jön. A valóságban azután alig •egy tizede érkezett. Innen van, hogy történeti könyveinkben is még mindég 200—300 ezernyi török hadseregek szerepelnek ; pedig ily nagy török had Magyarországon talán sohasem volt. A törököknél az volt a szokás, hogy ha háború ütött ki, a hódoltság minden épkézláb emberét felhirdették és a sereghez rendelték. Ezek szállították az élelmet, a hadi szereket, az ágyúkat ; ezek csinálták a sánczokat, házakat, sőt az ostromra is gyakran ezeket küldték. A hódoltságiak nélkül nagyobb török sereg meg sem mozdulhatott volna nálunk. Jól írta a tapasztalt Prépostváry Bálint 1594 febr. 3-án Mátyás főherczegnek, hogy >>a török császárnak és az magyarországi hadnak minden ereje az magyarországi barmokban és szekerekben áll. Nincs az török császárnak, sem az ő hadának annyi tevéje, öszvére, ki az ő hadakozó szerszámát, élését elviselhetné az magyarországi paraszt emberek segítsége nélkül. Az ő hadának pedig az színe az Magyarországban való török !« 2

) Épen ezért merült fel Bécsben 1594-ben az az eszme, nem volna-e jó az egész hódoltságot elpusztítani ? Épen ezért szenvedtek a szegény hódoltságiak oly igen sokat a keresztyén hadaktól. Prépostvárynak föntebb közölt sorait maguk a törökök is igazolták. Az 1594 évi nagy török hadseregről pl. török ember írta, hogy »bizony semmi ereje nincsen, ez is úgy vagyon, soknak tetszik, de sok az teve és azokra emberképet csináltak és sok zászlókat.«3

) Természetesen, hogy a sereg többnek lássék. Még ha a budai pasák kirándultak, azok is mindenféle szedettvedett népet tereltek a sereg közé, hogy mennél többnek láttassék. Paksy János komáromi főkapitány jelenti pl. 1554 szept. 18-án, hogy a budai pasa kiindult ; az összes zsidókat és czigányokat magával vitte, hogy hada nagyobbnak tessék, de bizony azért mégis kicsiny az.1

) !) Közös p. ü. It. Hung. faso. 14350. 1566. Hadi levéltár: Feldacten, 2. 10. Béltek, 1594. febr. 3. 3) U. o. Húszain bég levele Huszár Péter főkapitányhoz. 4) Cs. és kir. áll. lt. Hung. »Omnes judaeos ас pliaraones quos chyganos appellant, levasse ас secum abduxisse.«