Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VI. A magyar vár - II. bef. közl. 815

MŰVELTSÉ&TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 821 Míg a várak tartományaiban elég jobbágy volt, a végházak javítása nem sok gondot okozott. De mikor a munkáskéz megritkult, a megmaradóit nép nem bírta a munkát. Ilyenkor azután a vármegyét rendelték ki a munkára. Térjék Tamás írja pl. a nádornak 1556 máj. 15-én Kanizsáról : »Parancsolt volt te Nagyságod, hogy az vár épületire fát béven hordanának. Az fahordásért, az mennyire az vár tartományával lehet, igen érette vagyunk és hordatjuk ; de ilyen épületre nem elég az vár tartománya, hanem az ország szerzése szerint szükség volna az vármegyének is rajta lenni.«1) Alsoky László deák ugyanilyen ügyben 1577-ben Győrből írja : »Im megjártuk az újváros kerítését is ; valamit ennekelőtte csináltattunk is, ismég annyira eltörték, égették, hogy sok helyeken lóval által avagy kimehetnének az palánkon. Megizentük az hódolt falukra, hogy vesszőt hozzanak és tapasztani jöjjenek ; ha reá nem jőnek, népet kérek és reájok megyek büntetni.«2) Bizony volt mit dolgozniok a szegény jobbágyoknak. Nem hiába írta Martonosi Ispán István, hogy »néha erején felül kell míveltetnünk az néppel. « 3

) A vár tartományának kisebbítése, vagy elnéptelenedése tehát első sorban magára a várra járt veszedelemmel. Ezért a régi kapitányok az ilyesmi ellen mindig tiltakoztak.4

) A palánkoknak másik nagy ellensége a tűz volt. Nem olyan tüzet értünk, a mi véletlenül keletkezett egyik-másik végházban. Ez a földvárakban s az agyaggal jól megtapasztott palánkokban nem nagy kárt tett. Hanem az a tűz, a mit az ellenség vetett a palánkokba. Ez már jóval veszedelmesebb volt. Mind a magyar, mind a török nagyon jól tudta a módját, miként lehet a palánkokat legkönnyebben felgyújtani. Ha a portyára induló magyar csaták felszerelését olvasgatjuk, a gyújtó szerszámokat mindig ott találjuk. Külön mesterek is voltak, a kik ezeket kezelték. Révay István pl. 1528-ban mestereket kér, kik a várakban tüzet tudnak gyújtani.5) A végházaknak különféle csöveik is voltak, melyekkel a tüzet vetették, a melyeket a régi összeírások рмтрм-пак neveznek.6) Nagyon dívott >) Orsz. ltár : Nádasdy-féle iratok. -) U. o. Kamarai levelek. 1577. aug. 11. s) U. o. 1577. nov. 19. Ispán István dunáninneni vice-kapitány volt. 4) Közös p. ü. lt. fasc. 14351. 1567. Gyulaffy László írja pl. a királynak : »Pagos quos ego antea ex voluntate Majestatis regebam et quorum praesidio magna ex parte castellum nostrum Tihany muniebam, fere omnes inde avellere ac sejungere conatur« (t. i. Szécheny Mihály veszprémi kapitány). 5) Cs. és kir. áll. It. Hung. 1528. szept. 9. »Magistri, qui in castris incendia facere possint, transmittentur.« ') Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 99. nr. 22. Az 1557, 1564, 1583 és 1594 évi trencséni összeírások mindegyike említi: »res ignitae in formám