Századok – 1907

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság 1435–1437. - II. bef. közl. 793

ZSIGMOND KIRÁLY ÉS A VELENCZEI KÖZTÁRSASÁG. 813 czére nézve elég kedvezően folyt. A béketárgyalások Velencze és Filippo Maria között komolyan csak 1441-ben indultak meg ismét. Miklós ferrarai őrgróf volt ki ez alkalommal is fel­lépett békeközvetítő gyanánt. Hogy ezt tehesse, zsoldos csapatait elbocsátotta szolgálatából. Ezek azonban most Piccinino szolgála­tába léptek, miáltal a háború a milanói herczegre nézve kedve­zőbben alakult. Piccinino és vezértársai azonban kiaknázni akarván maguk részére a helyzetet, Filippo Mariától, ki rájuk volt utalva, különböző területeket követeltek birtok gyanánt ; így Piccinino Piacenzát, Luigi di San Severino Novarát, Alessandro dal Verme Tortonát és így tovább. Filippo Maria erre elhatá­rozta, hogy kibékül elleneivel. Francesco Sforzához, a liga főkapi­tányához fordult, ki időközben pápai adomány útján az anconai őrgrófságot nyerte. Ajánlatot tett neki, hogy leányát nőül adja hozzá, hozomány gyanánt pedig Cremonát és birtokainak nagy részét biztosítja neki. Sforza a Velenczeiektől nyert felhatalmazás alapján a mantuai őrgróf bevonásával meg is indította a tárgya­lásokat, melyek november 20-án békére vezettek. A békekötésben kimondatott, hogy Bergamo, Brescia, Lonado, Pescliiera és Ríva di Trento tartozékaikkal együtt Velencze birtokában maradnak. Cremonát és a milanói terület egy részét Bianca Maria, Filippo Maria leánya, hozománykép kapja ura, Francesco Sforza részére. Ghieradaddát Filippo Maria visszakapja. A Mantua és Velencze közti határok a status quo alapján határoztatnak meg. Végűi Genua szabadnak mondatik ki a milanói fenhatóság alól.1) Zsigmond halálával megszűnt az összekötő kapocs, mely Velenczét a birodalomhoz fűzte. Ettől kezdve a viszony a köz­társaság és a birodalom között mindinkább lazult ; hiányzott Zsig­mond egyénisége, kihez a köztársaságot a különböző érdekek egész lánczolata fűzte és viszont. A köztársaság ugyan nem mulasztá el, hogy az új király jóindulatát magának biztosítsa. Capodilista 1437 decz. 30-án utasítást nyert, hogy Albert magyar királynak fejezze ki Velencze qszinte részvétét Zsigmond halála felett, adja át a köztársaság szerencsekivánatait magyar királylyá való választása alkalmából, nyilvánítsa egyrészt a köztársaság fiúi és alattvalói hódolatát az új király előtt, és kérje ki másrészt az új uralkodó jóakaratát és jóindulatát a köztársaság részére.2 ) Ennél tovább azonban a köztársaság nem ment, de nem is volt érdekében, hogy tovább menjen. Velencze érdeke ez egész kérdésben tulaj dónké pen csak az volt, hogy a Terra Firmán szerzett birtokokat, a birodalom tulajdonát képező területeket magának biztosítsa. Ezt hosszú ») Leo id. m. Ш. 141—142. И. 2) E. T. А. XII. 136. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom