Századok – 1907

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság 1435–1437. - II. bef. közl. 793

800 ÁLDÁSY ANTAL. nyom nem maradt reánk, hogy Zsigmond még több hasonló tartalmú iratot bocsátott ki, melyek czélja volt a milanói herczeget lehetőleg elszigetelni. Ezen előkészületek után történt meg végre a döntő lépés Filippo Maria Visconti ellen. Geisler János, a császári fiscus procuratora emelte a vádat a herczeg ellen. Vádiratában felsorolja a herczeg által elkövetett gonosztetteket. Ezek között szerepel első helyen Genua városának elfoglalása 1421-ben, melyet, nem törődve a birodalomnak jogaival, elfoglalt, s ezt a foglalást nyomon követte a genuai területek fokozatos meghódítása, melyeket az impérium rovására még mindig elfoglalva tart. Másod sorban áll a vádiratban Asti városának elfoglalása és jelenleg is birtoklása, daczára hogy Asti hasonlóképen a birodalomhoz tartozik. Mindezzel meg nem elégedve, Visconti vakmerően támadt úgy IV. Eugén pápa, mint a szentszék birtokai ellen, megsértve mind az egyházi, kánoni törvényeket, mind pedig a IV. Károly constitutiójában foglaltakat. Mindezek alapján Filippo Maria Visconti a felségsértés vádját vonta magára, személyére nézve kegyvesztetté lett, valamint elveszté jogait és igényeit mindazokra a birtokokra és területekre, melyeket a birodalomtól bír. Ennek következtében ellene, mint felségsértő ellen a törvényes eljárás megindítását indítványozza, a VII. Henrik-féle »Ad reprimendum multorum facinora« és a »Quoniam nuper« constitutiók, továbbá a Extravagantia Karolina alapján.1) Ezt a vádiratot Zsigmond aug. 2-án tette közzé idéző levelében, melylyel ennek alapján a milanói herczeget maga elé idézte. Elrendelte, hogy — miután előreláthatólag hírnökei a milanói herczeg elé nem fognak juthatni—az idézőlevél Reggio és Bergamo városokban huzamosabb ideig kifüggesztessék, hogy így a herczeg róla tudomást szerezhessen. Kötelezte továbbá Viscontit, hogy az idézés közzétételétől számított 90-ik napon, avagy a kilenczvenedik napot követő törvénynapon Prágában a császár vagy megbízottai előtt megjelenjék, ellenkező esetben ellene a törvényes eljárást távollétében is le fogják folytatni.2) Az idézés kibocsátásával Zsigmond eleget tett mindannak a kötelezettségnek, a mit az 1435 évi szövetséglevélben a maga részére felvállalt. Csakis egy pont volt, a melyre nézve eleget nem tett, és ez a svájcziak támogatásának kieszközlése volt. Fentebb láttuk, hogy a velenczei köztársaság mily nagy súlyt helyezett a svájcziak megnyerésére és a császár támogatására, elannyira, hogy még az útirányt is megjelölte, melyen a segélynyújtásnak A vádirat Zsigmondnak 1437. aug. 2-iki idézőlevelében. U. o. 117. szám. 2) U. o. 117. szám.